Azt mondja Gazdi, mostanában biztos túl sok töpörtyűt ettem, mert folyton csak súlyos témákat hozok fel a blogban. Na, de a blognak ez a lényege, nem? Hogy terjesszem az IGÉT! A viccelődésre ott a facebook oldalam.
Mert ma igen fájadalmas és kényes kérdést fogok feszegetni. Hogyan veszítettem el a férfiasságomat? Férfi olvasóim szorítsák össze a térdeiket, nehéz percek következnek!
(Mindenről Gazdi tehet! Ezt előre le kell szögeznem. Meg PótGazdi. Összeseküdtek ellenem.)
Kummer János fotója
Mint már meséltem, a Futrinka Egyesület segítségével fogadtam Gazdit örökbe, márpedig ők következetesen és kitartóan küzdenek a felelős gazditartásért és a szaporítók megfékezéséért. Tőlük tehát -és minden valamirevaló állatvédő szervezettől- gazdit csak és kizárólag akkor fogadhatsz örökbe, ha ivartalan vagy. (Ivartalan, már magától a szótól is kiráz a hideg! Borzalom.)
Mikor először találkoztam Gazdival, még két gyönyörűséges, kifejlett golyó lógott a lábaim között. Mivel akkor saját kutyájának, Maxnak is volt két, – persze, kevésbé szép – golyója, gondoltam, sima ügy, nem lesz gond, itt nincs csonkítás, örökbefogadom.
Nade, akkor jött a fekete leves! Az Örökbefogadási szerződés alapfeltétele volt, hogy feláldozom magam…álmatlan éjszakák következtek, ér-e nekem ennyit egy gazdi? Képes vagyok-e lemondani az utánpótlásról, a jószexről (a rossz kinek hiányozna???), a férfias küzdelmekről egy gazdiért? Napokig magamba forduló lettem, és gondterhelt. Aztán belenéztem Gazdi szomorú-szerelmes szemeibe, és megenyhültem. Tudom, tudom, érzelmi alapon könnyen hoz a kutya rossz döntéseket, de hát megsajnáltam szegényt! Eddig is csak egy ilyen Max-féle kutya akart vele élni, nem tudtam elviselni, hogy nem kell szegény senkinek. Úgy döntöttem, meghozom érte ezt az áldozatot, és persze lesz vagy 15 évem megbosszulni rajta!
Természetesen voltak alapfeltételeim:
1. Ha az én golyóim elszállnak, Maxnak se legyen! (Dögöljön meg a szomszéd lova is, nem?)
2. Soha többé nem hozhat nőt haza! Mármint négylábút. Csak nem emlékeztetem magam állandóan a hiányosságaimra???
3. Durvánsok töpörtyűt fogok kapni fájdalomdíjnak.
Maxszal együtt be is jelentkeztünk egy doktóréhoz a műtétre. Gazdi tiszta idegroncs volt, az aggódás teljesen eltorzította a személysiégét. Szerintem kevésbé lett volna ideges, ha az ő golyóit szedik le. Főleg, mert nincs neki. Áh. Született szerencsétlen.
Én kemény voltam, vagány. Max egy nyámnyila, már attól depis lett, hogy Gazdi nélkül a kórházban töltött egy félnapot. Mellette voltam végig, de ha valaki nem macsó, akkor nem macsó. Maxnak igazából csak megtévesztésből voltak golyói. P*nci.
A műtétre nem emlékszem, adtak valami jó cuccot, amitől brekegő töpörtyűkről álmodtam. (Ha valakinek van otthon ilyen anyag, keressen meg privátban!) Jókedvűen ébredtem, de tiszta ideg lettem, mert egy fehér vödröt húztak a fejemre. Normálisak ezek? Próbáltad már vödörrel a fejeden megnyalni a p*csödet? Szinte lehetetlen! Szinte. Én zseni vagyok.
Mire Gazdi megjött értünk, már összetörtem egy olyan vödröt, cafatokban lógott a nyakamban. Max bezzeg bánatosan kóválygott a vödörrel a fején, szinte azt se tudta, hol van, féloldalasan ment, és mindenbe beleütközött. Lehet, neki sok volt a cucc.
Gazdi nem volt felhőtlenül boldog, hogy ilyen nyamvadt, de hát kellett neki egy ilyen mamlasz? Bezzeg én! Tökjól voltam.
Amíg haza nem értünk. Aztán mintha fordult volna a kocka. Max kezdett észhez térni, én viszont vacakul éreztem magam. Belázasodtam. Gazdi persze körülöttem sürgött-forgott, meg puszilgatott, de hát ez a MINIMUM, ha már megcsonkíttattam magam miatta!!! Nagy árat fizettem a nyamvadt életéért.
Reggelre kutya bajom se volt, próbáltam elmagyarázni ezeknek a csökött kétlábúaknak, hogy azonnal vegyék le a vödröt a fejemről, de nem értették. Hét, azaz 7 vödröt törtem el, mire felfogták. Iszonyú nehézkes volt vödörrel a fejemen kiszedni a cérnát a fütyim mellől, vagy egy hétig tartott, de sikerült! Mondjuk, vérzett, meg Gazdiék is őrült idegesek lettek, nem értem, miért!
Aztán szinte rámheggesztették a vödröt. Hámot adtak rám, ahhoz kötötték, már nem tudtam kibújni se belőle, maximum rommáverni. Meg a lakást. Meg Gazdiék lábát. Naja, bosszú! Max már rég vödör nélkül rohangált. Rajtam legalább három hétig volt. Gazdi azt hazudta, azért, mert, idézem: “szétrágtam magam”. Nem rágtam volna szét, ha nem fércelnek össze!!! Cöh.
Tudni akarod, mi változott, mióta nincs golyóm? Ideje eloszlatnom néhány tévhitet:
1. Attól még fiú vagyok. Nagyonis! És igenis, megnézem a jócsajokat. Hosszúlábú agárlányok, helló!
2. Nem pisilek úgy, mint egy lány. Kivéve, ha fáradt vagyok.
3. Nem híztam meg. Vagyis de. De az a töpörtyű miatt van.
4. Nem változott meg a személyiségem. Leszámítva a mérhetetlen bosszúvágyat, hogy Gazdi ellopta a golyóimat!
5. Nem lettem omega. A falkavezérség nem ezen múlik. Lázárnak van golyója, mégis lenyomom!!!
A DOKTA plakátja
És, mi szól mellette?
1. Ha futok, nem lifeg jobbra-balra.
2. Kisebb esélyem van a rákos betegségekre. Amúgy se tudom, az mi, de Gazdi szerint ez fontos érv, szóval leírtam.
3. A csajoknak bejön.
4. Nem kell aggódnom, hogy nemkívánt kölykeim lesznek. (Mert félreértés ne essék, attól még tudok szexelni. Csak kevésbé vagyok motivált.)
5. Nem szököm el mindenféle nőkkel hetyegni, ergo nem lesz a pofámmal teleplakátolva a környék, hogy Keressük! meg Elveszett!
De ami a legjobb! Lett egy tesóm. A golyós korszakban ugyanis még ezt gondoltam Maxról:
“Mi a fenét akarsz itt, te Korcs? Én gazdim, oda ne menj hozzá! Mondom, ne menj hozzá oda, enyém! Hallod, te hájas disznó, ENGEM szeret jobban! Mit mondtál??? Nekem szóltál? Gyere ide, letépem a fejed! Játsszuk le, hallod? Gyere ide, megöllek!!! Az én p*csöm nagyobb!!! Mondom sokkal nagyobb! Gyere, na, gyere, megmutatom!!!”
Ivartalanodj! (Néhány kétlábú életét is megkönnyítené, ha nem foglalkoztatná a szex többé, meg hogy kinek nagyobb…)
Zárszóként egy doki véleménye:
Ha annyi pénzem lenne, amennyi marhaságot hallottam a témában, most valószínűleg éppen Johhny Depp-pel szörpikéznék a Karib-szigetek egyikén…
Nem célom megmondani a tutit, inkább a saját tapasztalataimról írnék Nektek.
1. Az állatorvosi rendelőben a 6-8 éves kor feletti szuka kutyusok 70 %-ának emlőjében rákos daganatot találunk. Ez az arány az ivartalanítottakban 10% alatti. Elgondolkodtató.
2. Ez a világ már nem a régi. Egykoron tüzeltek és szültek a kutyák, a masszív, jó házőrző kiskutyákat az emberek nagy becsben adogatták egymásnak. Kőkemény szelekció (válogatás) folyt, szaporodni csak a legjobbaknak lehetett. Emberek és állatok tartalmas, tápanyagban gazdag talajon nőtt növényeket, és legelő állatok ízletes húsát ették. Ma „konzervet és szárazat” kajálnak. Korábban nem volt „menő” az allergia és a rák, ma mindennapos.
3. A biológia könyörtelen. Amikor a kutyalány nem vemhesül, hormonszintje könnyen vakvágányra kerülhet, és petefészek-ciszta alakul ki benne, amely magas hormonszintet eredményez. A hormonoktól a szövetei megduzzadnak, a méhnyálkahártya kórosan megváltozik, és a kutya cicijében tejtermelés indul meg. A tartósan magas hormonhatás súlyos zavarokat okoz, daganatok képződését indítja el. Az emlődaganat nagyon gyakori, naív dolog azzal hülyíteni magadat, hogy a Te kutyád megússza!
4. A mi rendelőnk nyitása óta eltelt 4 évben megszámolhatatlanul sok kutyát láttam értelmetlenül meghalni emlődaganat és gennyes méhgyulladás miatt. Ivartalanítási műtét miatt egyetlen egyet sem.
5. A virágzó kutyaszaporítás áldásos következményeként nekünk, állatorvosoknak temérdek munkánk lett. Pajzsmirigyhormon-hiányos pulik, lövésfélő vizslák, emberre támadó német juhászok, diszpláziás labradorok, és szerintem estig sorolhatnám a listát. A magyarországi kutyák génállománya igen zárt, egy fajtán belül nagy eséllyel párosodnak egymással rokon kutyák. Ezt nagyjából olyan guszta dologként képzeld el, mintha egy röpke menettel felcsinálna a nagybátyád. A hasonló génrajzolat miatt az addig rejtetten megbúvó betegségek és hajlamok határozottan beírják magukat az utódokba.
6. Ma a kutyatartás drága kiváltság. Egy alom kiskutya felnevelése, ha csak a megnövekedett ennivaló-szükségletet számolod, akkor is alaphangon 50-60 ezer forint. Ha bármi másra is költened kell (márpedig igen) akkor az reálisan számolva, még ehhez az összeghez adódik hozzá. Gondolkozz előre, és kizárólag akkor fogj bele a kutyaprojektbe, ha ez a pénz rendelkezésre áll.
7. Az embereknek nem kell kiskutya. Mindenki szabadulni próbál tőle, a menhelyek dugig vannak. A megszülető kiskutyáidat nehéz biztonsággal, gondos gazdihoz elhelyezni. A fűt-fát ígérgető ismerősök végül (az utolsó pillanatban) mindig visszatáncolnak a kutyavállalástól.
8. Vannak dolgok, amikről nem lehet vitatkozni. Például vegyészmérnökökkel a homeopátia szépségeiről. Ilyen az, ha Te érzelmi alapokon kiskutyákat szeretnél. Ha ez így van, akkor is legyél felelős állattartó! Kizárólag stabil idegrendszerű, teljesen egészséges kutyát fedeztess. Végeztess szűrővizsgálatot annak biztonságos kiderítésére, hogy nincsenek rejtett fajtabetegségei (pl diszplázia, szem-, bőrbetegségek, stb). Legyél kritikus a kan kutya kiválasztásánál. Igyekezz minél távolabban élő lovagot választani, csökkentve a rokonság esélyét. Követeld meg, hogy az egészségét igazolni tudják. A kutyatenyésztés nem pénzkeresési forma, hanem egy drága hobbi. Ha Te nemcsak dumálsz, hanem valóban korrektul csinálod, törzskönyv nélküli kölykökért ne kérj el pénzt. Tudj nemet mondani, a kicsiket csak gondos gazdihoz add.
9. Add tovább a tudást, hogy minél több gazdi tanulhasson belőle.
Hú Demény, azt hittem, hogy csak Koksz volt képes három!! vödröt szétverni. Ő is úgy nézett ki, mint egy ágrólszakadt. Persze Te vagy a vezér! Alap!
Minden kötekedés nélkül. Most nincs kutyád vagy sosem volt?
Kedves Annamária!
Én nem haragszom, csupán a te felvetéseidre válaszoltam.
Miért ne lehetne párhuzamot vonni ember és állat között? Főleg olyankor, amikor az ember dönt az állat helyett, hogy szaporodik-e, hisz abban ugyanolyan emberi döntés van.
Nagyon nemes dolog, hogy magadhoz vettél egy menhelyi kutyát, de azért, hogy csonkíttasd, felesleges volt.
Mint írtam, nincs kutyám, de az állat – normális esetben- teljes jogú családtag.
Nos mégegyszer megkérdem, ha ne adj Isten, egy gyermekedet vesztetted volna el hererákban, akkor a következőt kiherélteted, hogy neki ne is lehessen?
A menhelyen sem csak kidobott, megunt kutyák vannak, ahogy az árvaházban sem csak olyan gyerekek, akik nem kellettek a szüleiknek!
A lényeg, te arról beszéltél, hogy olyan kutyát heréltetsz ki, amely nem menheyen van, hanem nálad, aki vigyázni tud, hogy ne szaporodjon! Akkor mire is a heréltetés? Ja, hogy elkerüje szegény a hererákot! Logikus!
Na, ezért kérdeztem, hogy te nem félsz a mell-, ill. méhnyakráktól?!
Hogy jönnek ide a kóbor ebek? Nem róluk volt szó, sem a te, sem az én hozzászólásomban. Nem a kóbor kutyákat akarod ivartalanítani, hanem a “családtagodat”!!!! Szerintem, te kevered a dolgokat!
Azt írod, Te tudsz vigyázni a kutyáidra… Úgy könnyű, ha kiherélteted! 🙂
A póráz kontra kutyafuttatót nem igazán értem.
Arra meg érdekes hivatkozni, hogy kevés a kutyafuttató. Ne már! Amikor vállalta valaki a kutyát, akkor nem gondolt erre, csak mikor már megvolt? És ha kevés, akkor nem kell pórázon tartani, akkor futározzon a parkokban, játszótereken?
A felelős állattartás nem ott kezdődik, hogy kihozok egy kuyát a menhelyről, aztán kasztráltatom, hogy nem kapjon hererákot, meg ne csináljon kiskutyákat, meg panaszkodom, hogy nincs hol szabadjára engedni. Hanem ott, hogy biztosítom a megfelelő körülményeket, mielőtt magamhoz veszek egyet. Amennyiben nem tudom, lemondok az állatról… Szerintem!
Az emberhez méltó kutyatartásodat meg nem én vontam kétségbe, hanem te , mikor “humánus” okokból kasztráltatod.
Viszont, az nem “csak egy általad vélelmezett légből kapott képzelgés”, hogy Kori elhanyagolja, és nem törödik a kutyájával. Ja, neked ilyet lehet, csak rád ne mondjon senki semmit! Értem!
Meggyőztél!
Már ne haragudj, de te kevered a szezont a fazonnal. Semmi féle képpen nem lehet az emberek és az állítok között semmilyen különbséget tenni! Nem vonhatod egy kalap alá ezt a témát. A kutyák ivartalanítása és az ember szaporodása között nem vonható párhuzam. A meggondolatlan “gyermekvállalást”, szexet pedig egyenesen elítélem. Egy felelősségteljes szülő időben felkészíti gyermekét a témára és a gyermek szülő viszony igenis meghatározza, mennyire őszinte a gyermek és mennyire tudja mérlegelni a nem kívánt terhesség súlyát,legyen akár fiú, akár lány. (Természetesen nem vonható ide a nemi erőszak miatt született gyermek születését!!!) Ami a személyemet ért véleményeidet illeti pedig ez a válaszom! Remélem hasonló sok érzéketlen, állatkínzó él még ebben a csöpp országban. Olyanok, mint én. Olyanok, akik menhelyeket támogatnak. Olyanok, akik a kutyájuk rákban történt elvesztése után (3 hónapos kemény küzdelem volt számunkra és az orvosi team számára is, illetve a kutyám számára is, hogy leküzdjük a betegségét. Olyan ellátást kapott, amihez némely ember sosem jutna hozzá, mégis elvesztettük a csatát.) nem szaporítóhoz rohantak kutyáért, hanem a menhelyhez fordultak. Ahonnét egy olyan kutyát fogadnak örökbe, aki egy felelőtlenül létrejött alom tagja volt, akit aztán 3 évesen leadtak altatásra az előző”gazdának” titulált fajtársaim az ebtelepre. Aki emiatt illetve az előzetesen ért hatások miatt kimondottan halmozott hátrányokkal indult a gazdisodás útján. Akit az első alkalommal közel 1,5 órás könyörgés után lehetett csak kivadászni a kutyaházból, annyira remegett. Akivel közel 2 év kemény munka, szeretet és törődés és odafigyelés után is igen észen kell lenni sétálás, gyermek és idegenek társaságában. Aki remek munkakutya, igen kiválóan szót fogad, visszahívható és engedlemes, de az őt ért hatások miatt nem édes és cuki. A simogatás lehetőségét, pedig igen ki kell érdemelni mindenkinek. Ami a pórázt illeti. Igen használom. Igen a használatot támogatom. Igen szükséges. Bár az is hozzátartozik, hogy akik nem vidéken élnek igen nehéz helyzetben vannak. Igen kevés a megfelelő kutyafuttató, sőt mondhatni elenyésző a számuk. De a póráz se megoldás mindig. Egyre szaporodnak azon esetek száma, mikor zárt udvarból tűnnek el kutyák, akik aztán a szaporítóknál végzik keltetőgépként, vagy fedeztetőgépként. Akár tetszik, akár nem ez a valóság. Nézz csak körbe a neten, hány kutyagyár van nem csak itthon, máshol is. Hány nyomorult kis lélek él bezárva egy csöppnyi ketrecben. Aztán ott vannak az utcára kidobott szaporulatok. A kutyák számának megfékezésére jelen pillanatban ez az egyik legjobb megoldás, nem ideális de most ez a legjobb. Az álomvilág amiről te beszélsz. Az utcán kóborló ebek veszélyesek lehetnek (lásd kutyatámadások) illetve közegészségügyi szempontból is igen kényes a helyzet. Egyik kutyámnál sem volt soha baleset, sosem szaporodtak, sosem volt alom. Én tudok rájuk vigyázni. Az a véleményed, hogy nem tudok emberhez méltóan kutyát tartani, pedig csak egy általad vélelmezett légből kapott képzelgés.
Kedves Annamária!
1. Gondolom, eltávolíttattad a melleid és a méhed is, nehogy mell,- vagy méhnyakrákot kapj! Ugyanezt ill. a kasztrálást a hererák megelőzése érdekében, megtetted/teszed a gyermekeiddel is, nehogy ezen betegségekben elveszítsd őket! Egy kutyásnak ugyanolyan családtag a kutya, mint a gyermeke, tehát…?!
2. Hány gyermek születik azért, mert a szülei fiatalok, vagy egyéb okból meggondolatlanok, tudatlanok, védekezésre képtelenek? Merthogy, “nehogy már szegény egyszer se” és “egyszer hagyni kell szülni” meg a többi baromság. 🙂
3. Ha rajtad végzik el, akaratod ellenére a fenti eltávolításokat, akkor is ezt fogod mondani?
A farok ill. a fül megnyírbálása sokkal kissebb beavatkozás a természetbe, mégis tiltják, helyesen! Ezt miért nem?
4. Azok “nyomorultabbak”, akik miatt a menhelyre kerülnek a kutyák!
5. Érzéketlen vagy!
6. Állatkínzó!
7. Ez nem hinném, hogy a kutyával való törődés félreérthetettlen jele! Egyébként, ha törődsz a kutyáddal, neveled, idomítod, még a tüzelő szukáról(!) is visszahívható egy kan!
Ha meg a törvényi előírásnak megfelelően pórázon tartod (és a másik kutyatulajdonos is), csekély esély van egy párzásra.
8. Inkább keress humánusabb megoldást, mielőtt hangot adsz a sötétségnek! 🙂
A kutyaféléknél többnyire csak a domináns egyedek párzanak, a családban a gazda a domináns (jó esetben). Tehát, ha nem hagyod neki, attól nem lesz semmi baja!
A megoldás roppant egyszerű, ha nem akarod, hogy párosodjon/szaporodjon, de nem tudod emberhez méltóan ezt biztosítani, ne tarts kutyát!!!
ui.: Nekem nincs kutyám, de csak azért, mert panelban nem tartom normális dolognak az állattartást.
Egy! Ha majd hererákban + áttéttel elveszted a kutyád akkor legyen nagy a szád Kori!
Kettő! Hány örökbefogadott ebed van, aki azért született mert orrba-szájba születnek kölykök, akik aztán az utcán végzik? Mert “nehogy már szegény kutya egyszer se” és “egyszer hagyni kell elleni” meg a többi baromság!
Három! A csonkítás nem itt kezdődik!
Négy! A nyomorult szaporítok nehogy már menhelyes kutyákat használjanak keltetőnek!
Öt! Felelőtlen vagy!
Hat! Meggondolatlan!
Hét! A kutya személyisége ettől nem változik meg, annál inkább az elhanyagolástól, a nemtörődömségtől!
Nyolc! Inkább tájékozódnál orvosi berkekben, mielőtt hangot adsz a sötétségnek!
Lehet ezt magyarázni jobbról, balról, a szerencsétlen kutya szájába adni szöveget, de mindez nem változtat a tényen, hogy az ivartalanítás nem más, mint egy maradandó csonkolással járó állatkínzás. Mindez természetesen a jószándék nevében, az állat érdekében. Mint az inkvizió, meg a vallásháborúk. Ott is csupán az egyén érdekében kínozták halálra. Magukat állatvédőknek aposztrofáló emberek hirdetik ennek az állatkínzásnak a létjogosultságát.
Anno engem is sikerült rábeszélni, hogy ivartalanítassam a kutyám. A műtét után teljesen megváltozott a személyisége, a korábban aktív, vidám kutya magábaforduló, depressziós lett. Gyakorlatilag tönkre lett téve az élete. És ti ezt reklámozzátok. Gratulálok. Szeretném látni az itteni nagyszájúak közül bármelyiket, hogy önként aláveti magát a kasztrálásnak. Mert az milyen jó, hasznos ugyebár. De könnyebb másét verni a csalánba.
Remélem eljön az az idő, amikor felismerik ennek a szörnyűségét, mint anno az inkvizicióét, és vége lesz ennek a sötétségnek is.
10 pont.
😀
Honda üzeni a pro listához: fehér golyóim voltak, minden nyáron az első napsütésnél pecsenye-pirosra égett, és le is hámlott. Ez az első nyár, hogy nem kellett gyógynyalogatnom a tökeim:D Na meg mikor betüzelt a csajom nem zárták el előlem, végre vidáman udvarolhattam neki!
Mint mindig minden sor IGAZ! Az én drágám már 7hónaposan ivartalanítva lett. Túlélte 😀 kölyök marad és imádjuk. Szóval HAJRÁ ivartalanítás!!! Éljen a Deményizmus! 🙂