Ha az utcán kóborolsz, aztán meg a gyepin ülsz, megesik, hogy nem lesz belőled tündérbogyó. Kóborlás közben harcolni kell a kajáért, a biztonságért, a jó csajokért. Sőt, a rosszakért is. Erre leszel szocializálva. Aztán választasz magadnak egy gazdit, és ő balga módon azt várja, hogy az új környezetedben kedves legyél mindenkivel, aki szembejön. Hüjeség. Csak kérdezem, te kedvelsz mindenkit, akit látsz az utcán? Hö? Akkor nekem miért kellene??? Jó, Gazdi szerint, attól, hogy ő nem kedvel valakit, még nem rohan oda hozzá ordítozva meg vicsorogva, hogy tűnjön el. De ez csak azért lehet, mert Gazdi egy p*nci. Én meg egy harcos vagyok! És őszinte, én nem rejtem béka alá a véleményemet. Kutyáék nem hazudnak, nem “viselkednek”, nem álszentek. Ha valakit utálok, azt megmorgom. Ha valaki tetszik, azt megnyalom. Ennyi. Mit kell ezen problémázni?
Az van ugyanis, hogy ma nekifutásból megmorogtam egy pulit. Sőt, iszonyú fejhangon megugattam. Ő kezdte!!! Mert szembejött. Mitóa nincsenek golyóim, az idegeim is simábbak. Már nem harcolok vérremenően minden szembejövő kannal, de vannak ősellenségeim! Általában minden kutyával jól kijövök. Mondhatni, már nem is érdekelnek. Egy darabig még izgattam magam rajtuk, de aztán rá kellett jönnöm, hogy Gazdiék sportot űznek abból, hogy mindenféle jött-mentet hazahoznak. Meg sem tudom már számolni a mancsaimon, hány fura ebzettel kellett megosztanom az ágyamat, birodalmamat. Ma már úgy jönnek be a kapunk a vadidegen kutyák, hogy nem idegesítem fel magam rajtuk, tudom, úgyis elmennek. Vagy nem. Ez a Lázár-gyerek is a nyakamon maradt. Mondjuk, kinek kellett volna ez az ugatós, harapós vénember?
Max azt mondja, legalább tudom, ő mit érzett, mikor én jöttem. AZ MÁS! Én egy szupercuki, kutyazseni vagyok, mindenki boldog lehet, hogy megismer, de ezek az “ideiglenes” ebek mind olyan nyamvadtak, meg buták.
Ott volt Fröccs, aki kitúrt az ágyamból. Najó, én nyaralni voltam a Nagyival, ő meg addig az ágyamban aludt! Mégis mit képzelt Gazdi??? Ez hűtlenség, nem??? Én mikor viszek haza másik gazdit, míg ő nincs otthon, hö? Végülis Fröccs cukigyerek volt, Eger mellől érkezett, az erdőben kóborolt hetekig. Kis nyüzüge, csont és bőr vizslagyerek volt, úgy ugráltak rajta a bolhák, hogy még Ivánt is le kellett fújni valami cuccal a biztonság kedvéért. Ha-ha. Nem elég, hogy hazahoz valami szerencsétlent, de még élősködők is vannak rajta. Meg nem is maradt sokáig, de Gazdi szerette. De hát kit nem szeret? Balfácán.
Aztán jött Piszke PótGazdihoz, de az a falka is az enyém, tehát joggal voltam felháborodva.
Még az elején örültem is, mert elég dögös volt a csaj, erre kiderült, hogy tökdilis. Epilepsziás volt vagy miaz. Tök betegen kóborolt, és besétált egy autómosóba, ahol rohamot kapott. Végül persze nálunk kellett kikötnie??? Miért nincs más bolond, aki hazaviszi a nyamvadt, beteg ebeket??? Hö? Piszke több gyógyszert szedett, mint egy idősek otthona. Ami jó volt, mert mindig kapott mellé sajtot, szalonnát, és abból némi nekünk is leesett. Meg labdabolond volt!
Igazából olyanokat ugrált, mint egy szöcske, és olyankor elég szexis hosszú combja volt, de nem nyomultam rá, mert Lázár teljesen beleszeretett, úgyhogy meghagytam az öregnek a bolondlányt.
Reteszről nem akarok írni. Reteszről olvastatok a facebookon. Retesz az én nyakörvemet kapta meg, amin kövér lányok bikiniben mutogatták magukat, mert bíztam benne, hogy ez segít legyőzni a betegségét…de nem segített.
Az utolsó ideglenes haver Mishka volt. Hasonlított Sanyira, azért nem tudott PótGazdi neki ellenállni. Mishka egy álomeb volt, azt mondják. Bújós volt, és láb mellett sétált, és nem csinált soha semmi rosszat. Hüjeség. Szerintem csak előadta magát, hogy hamar gazdisodjon. Mindenesetre én adtam neki tippeket, hogyan legyen igazi deményista kutya.
Azóta szuper családban él és szétrágott pár dolgot, szóval nem menthetetlen a srác. Mondjuk, hetek óta csak ígérgeti, hogy eljön velünk sétálni, és sosem jön. Hahó, Mishi! Megtanítalak kakát enni! Hö?
Szóval, igen, ma mérgesen ráromboltam arra a pulira, de mindenről Gazdi tehet.
Részben a nyaraláson teljesen antiszoc lettem, mert csak Max volt meg én. Részben, attól, hogy nincsenek golyóim, még én vagyok a főnök, a zatayaúristen a parkban, és ezt rendszeresen a tudtára kell adnom a lázadóknak. Egyébként pedig annyi idegen ebbel osztottam meg az életem, a falkám és az ágyam, hogy néha én is megverhetek egyet-egyet, csak a balansz kedvéért. Hö?
Drága Demény 🙂
nekünk 6 cicánk van otthon + 2 a munkahelyen az irodában akárcsak a gazdid mi is megsajnálunk minden kóbor állatkát – van akinek sikerül más gazdit találni van aki nálunk landol.
Persze a legfontosabb az ivartalanítás, gyógyítás aztán jöhetnek a finomabbnál finomabb falatok 🙂 Nekünk a SetiMamusz macskánk bizalmát volt a legnehezebb megnyerni mert neki elég nehéz sorsa volt előttünk amikor átmentette magát hozzánk a két kiscicájával iszonyatosan sovány volt, akkora volt mint egy kismacska, mindenkitől rettegett mert sajnos bántották korábban. Aztán következett fél év türelem és szeretet és kb. fél év után egyszer csak felmászott az ölembe és össze vissza puszilt amúgy macska módra, szerintem ott merte elhinni szegény hogy ő most már örökre ott maradhat nálunk. Azóta eltelt 8 év és még mindig velünk van ő is és a 2 lánya is 🙂
Egyébként nagy rajongóid vagyunk (az egész falkádnak) mindannyian a macsekokkal együtt úgyhogy írd még sokáig a blogod 🙂 mi minden este elolvassuk 🙂 puszi
Erre – is – mondják, hogy ösztönös a gazdi is:)