Sokan rágtátok a fülemet, hogy írjak végre Gazdiról is. Őszintén szólva, nem szívesen. Tök átlagos, unalmas kétlábú, egy igazi kispolgár, egy proli. Én vagyok az egyetlen izgalom az életében. Hö. Szóval, inkább írjak magamról, ugye??? UGYE??? Najó, de csak egy kicsit. Gazdi már megette a kenyere javát, legalábbis,  ha kutyaévekben mérjük. Fajtatisztaságát tekintve is vannak […] Tovább

A kutya falkaállat. Nálunk rend van: az erősebb kutya b*szik, és kész. Néha bepróbálkozunk, hogy átvegyük a hatalmat, ha sikerül, jó, ha nem, elfogadjuk helyünket a sorban. Ebben nincs semmi megalázó. Ha nem én vagyok a legerősebb, nem én fogom a falkát irányítani. Punktum. Azonban hiába próbálom megfejteni a kétlábúak hasonló szociológiai berendezkedését, valamit mindig […] Tovább

A vasárnapi közös séta miatt meg kell írnom egy viselkedési alapszabályt, amit kérek minden deményista tartson be! 1. Ne hagyd otthon a gazdit. Igen, tudom, nélküle sokkal élvezetesebb a séta, nem zrikál állandóan, de legyél toleráns! Ez remek alkalom, hogy mozogjon, szocializálódjon és ismerkedjen a többi fajtársával. 2. Csak olyan gazdit hozz, aki képes közösségben […] Tovább

“Demény azt mondta, írjak a blogjába, mert már követelőztök értem. Köszi. De nem tudom, mit írhatnék. Azt is mondta, hogy beszéljek róla, meg hogy milyen aranyos és kedves és szép és okos, de egy kutya sosem hazudik. Mindenesetre írok nektek valamit, mert már a múltkor is kaptam egy macit, és hátha akkor majd kapok még […] Tovább

“Amikor az első ideiglenesem, Gidion elment, órákon át sírtam. De tudtam, hogy a legjobb helyre került, illetve tudtam, hogy még nem vagyok alkalmas egy saját kutyára, maradnak hát az idegenlégiósok, akik ideig-óráig megörvendeztetnek(?). Gidion álomkutya volt. Kezdettől fogva, rendes, nyugodt, figyelt rám, bármit mondtam neki. Emiatt nem is törtem magam, hogy különösebben felül kerekedjek ezeken […] Tovább