Szasz Demény!

Kezdjük az elején azzal, hogy tisztázzuk hányadán is állunk mi egymással, bírom a szöveged, meg nem tűnsz végtelenül rossz arcnak, de én valahogy mégse bírlak igazán.  Hogy miért is? Ennek több oka is létezik, a csajom Lujza (amúgy egy kis törpőrdög seggdugasz) oda van érted, a szerinte „olyan csábos mosolyodért” na, nekem fogalmam sincs, hogy ezen az idióta vigyoron, mit eszik. (na, nem töpörtyűt) Aztán a kis pi@a a magas pasikra bukik, akiknek látszik a szép szálkás izomzata, na most én túl hosszú szőrű vagyok (ami, sajnálatosan eltakarja, az amúgy mérföldekkel izmosabb és szebb testem, mint a tiéd) és mondjuk úgy, nem nőttem olyan langalétára, mint te.  Nem, mintha ez mind nem lenne elég, valamiért be vagyok oltva a vizslák ellen, nem bírom a színüket szerintem. Van egy Buda nevű vizsla ősellenségem (hát hívnak így egy rendes ebet, bár a Demény sem nagy eresztés szerintem), nagy lógó fülei vannak, és ha már meglátom üvöltenem kell az idegtől. Márpedig többet látom mint szeretném, mert az ő gazdája haverkodik az enyémmel, fel se fogom én ezt, hogy állhat szóba olyannal, akinek ilyen színű kutyája van. Egy jó dolog azonban van vele kapcsolatban, ő is elveszett (na, jó azért az egy kutyának se jó ha elveszik akár ellenség akár nem) és a jelenlegi gazdája fogadta be „átmenetileg” kb. 3 éve. Vannak azonban fiú kutyák, akiket nem ölök meg egyből. (néha persze csinálnak butaságot, amivel felidegesítenek, és akkor rájuk pirítok, tudják mi a rend) Itt van például a Parizer az ugyanolyan olyan törpe, mint a nő csak még törpébb, ő is sittes volt, csak ő pár hónaposan kiválasztotta a megfelelő gazdiját , nem szarakodott annyit mint én, nekem 1,5 év is kellett, hogy dönteni bírjak, aztán Vácról sikerült pécsi gazdikat választani. Látod-látod csak kiraktam magamról egy képet és itt is voltak értem Pécsről, ez már valami, nem? Bár az elején kicsit megnehezítettem a gazdiék dolgát, mert nem voltam valami nagyon bátor (na, jó menni se mertem, de hát minden nagyon új volt, a rácsokhoz képest, mert csak azt ismertem sajnos) gazdi azt mondja még látszik, hogy sittes voltam, néha kicsit zakkant vagyok főleg a fiú kutyáktól meg a gyerektől, de utóbbi már javul. (bár mai napig nem értem mik ezek a kis törpe kétlábúak, nem tudom, milyen betegségük lehet) Volt egy nagyon szép évem, amikor ide kerültem Pécsre, csak aztán a nő besétált a gazdiék boltjába, még gyerek volt a nyomi. Haza hozták, hogy megkeressék az ő gazdiját, hát…azóta már nem gyerek a nő, itt ragadt úgy 1,5 éve, de már nem akarom, hogy elmenjen, hiányozna az állandó basztatása meg játék hörgése, mert hörög ha játszani akar, szerintem metal Lady volt régen. Már csak a Guru haveromat (border collie a lüke és frizbi függő)kell megemlíteni, gazdi nagyon jó barátainak a kutyája, hát a kapcsolatunkról csak annyit, hogy se vele, se nélküle. Hol imádom a hosszú foltos szőrét, hol megölöm, de így van ez jól szerintem, nem lehet mindig ugyan olyan hangulatban egy kutya sem.  Hát ez a mi kis csapatunk, ja és van még itt egy kétlábú a nagyi, az meg mindig jön és mondja, hogy ölelést! Na, vele is van baj, de imádjuk mert jó a szaga.

Én Moszat vagyok! (na, jó ez a név se frankó, de a gazdiék vezeték neveinek első betűiből hozták létre, nem komplettek)

Küldök egy képet, hogy tudd melyik nőt kell elkerülni, és melyik kannal nem kell találkozni.