Már kezdem megszokni, hogy szombat-vasárnaponként semmi mással nincs tele az internet, mint az X-Faktorral, igyekeztem ignorálni ezt, de a legutóbbit már én sem hagyhatom szó nélkül. Meg hát, nekem mindenről véleményem van. Meg igazam, az is van. Bozsek-gyerek önként kilépett a műsorból. Ugyanmár, hát ne mondjátok, hogy ez rajtam kívül senkinek nem ütött szöget a […] Tovább

Tisztelt Kétlábú Diktátorság, mély felháborodással olvastam, hogy januártól új rendelettel korlátozzák a jogaimat. Nem, mintha eddig olyan sok lett volna belőle. Mostantól nem lesz szabad póráz nélkül sétálnom “természeti és védett természeti vagy vadászterületen”. Gazdi azt mondja, ez a csűrt-csavart megfogalmazása annak, hogy sehol. Mivel a városban amúgy sem lehet, a parkokban meg végképp…mi marad? […] Tovább

Ma elloptam a kalácsot, amit Nagyi Gazdinak sütött, és miközben lesunyított füllel hallgattam a hegyibeszédet, egyszercsak erre a mondatra lettem figyelmes: – Legyél inkább hálás… Hö? Hálás, ezért??? A legrosszabb választás volt pont ezzel a Gazdival hazajönni, mikor lehetett volna nagy házam, meseszép zöld udvarral vagy akár saját erdővel, medencével, hosszúcombú kutyalánnyal pajtásnak, járhattam volna […] Tovább

“Szeretem a halottak napját, az összes képmutató ünnep közt nekem ez a legkedvesebb. Tudom, sokaknak ez csak újabb nyűg és pénzkidobás, de nekem nagyon sokat jelent. Már gyerekkoromban sok időt töltöttem a temetőkben, kis füzetbe gyűjtöttem a sírfeliratokat, és volt egy, mely egész életemre a fejembe vésődött. Talán nyolc éves voltam, mikor először olvastam. “Állj […] Tovább