Folyton csak követelőztök. Nem tudom, mikor lettek a deményisták ilyen öntudatosak, de ideje újra emlékeztetnem benneteket, hogy itt diktatúra van, nem úgy megy, hogy igényeket támasztotok meg ilyenek. Az van, amit én akarok. Alap.

Nagylelkűen úgy döntöttem, rendezek egy Deményista Pikniket, ahol frissen sül a töpi, meg bográcsban a húúús, és eb haverjaimmal mulatozunk, miközben ti kétlábúak örömmel és hálásan szolgáltok minket.

Ne gondoljátok, hogy nincs jobb dolgom, mint ezt szervezni. Lassan kikelnek a békák, ami lássuk be, tökre prioritás. Majd, két ásás és bogarászás közt esetleg hajlandó vagyok a ti szórakoztatásotokat is figyelembe venni. Esetleg.

Ráadásul a kétlábú jogszabályok nem igazán engednek minket, felsőbbrendű lényeket szabadon szórakozni. Márpedig pórázon sétáljon, aki csirkefej, meg aki kitalálta. Úgy nem lehet piknikezni, hogy közben azon kell aggódni, jönnek-e a Gonoszok megbüntetni, amiért élünk. Gazdi ráadásul ideggyenge, mint már többször említettem, nem kell neki még ez a feszkó is.

Nyilván az lenne az alap, hogy ti megkérdezitek, mikor érek rá, mindent leszerveztek, és vörös szőnyeggel meg töpivel vártok, de eddig hiába, még nem vagytok a deményizmus olyan fokán, hogy önállóan is képesek legyetek bármire.

Az egyik csajom gazdája most kezébe vette az ügyet, és talált egy deményista helyet, ahol nyilvánvalóan megtiszteltetésnek veszik, ha megjelenek. Én pedig nagylelkűen úgy intézem, hogy ti is jöhessetek. Nagy fáradság nekem, hogy a minimális szabadidőmből még erre is kell áldoznom, hogy kegyet gyakoroljak és leereszkedjem a nép közé, de Gazdi szerint lesz töpi, szóval, mostazegyszer kibírom. Persze, remélem, kellő mennyiségű töpörtyűvel kompenzáljátok mérhetetlen és felbecsülhetetlen munkámat, amit abba fektetek, hogy örüljetek.

Körvonalazódik az első, sőt az I. Deményista Piknik, de csak akkor árulok el minden részletet, ha szombaton megtekintettem a helyet, hogy minden szempontból alkalmas-e nagyszerűségem befogadására. Tehát 2014. május 17-én szombaton lesz, a Pákozd-Sukorói Arborétum és Erdészeti Erdei Iskolában. Mivel ez egy arborétum, 50 kutyánál többet nem tudnak egyszerre befogadni, ezért sajnos, korlátoznom kell a rajongókat és ezzel együtt, tudom, a töpörtyűmennyiséget is. Nyilván háborogtok, de Gazdi ragaszkodott olyan helyhez, ahol van kerítés, engedélyezett a szabadon futkározás, van mosdó, meg víz és játszótér a kétlábú gyerekeknek. Túl sok igénye van, tudom, de majd kinövi.

Szóval, dolgozom a zügyön. Vagy legalábbis dolgoztatom a kétlábú szolgáimat, és nektek ezt értékelni kell. Hö?

Aki nem tud eljönni most, annak üzenem, hogy bárhol szívesen megjelenek, ha megszervezitek. Mint említettem, békaszezon. Nem érek rá piszlicsáré ügyekkel foglalkozni.