Tavasz van. Csiripelnek a fák, meg rügyeznek a madarak, és mindenkiben fellobban a szerelem. Vagy valami olyasmi. Legalábbis a vágy, mert hiába a sok gennyes duma,  a vágy a lényeg, nem a szerelem. Nekem aztán elhihetitek.  Gazdi rámmordult, hogy ne írjak a szerelemről, mert nem értek hozzá. Ő beszél? Hö? Csak azért nem mondom, hogy […] Tovább

Népnevelek, mert a kutyatartáshoz és a gyerekneveléshez mindenki jobban ért a másiknál. Szóval, ideje, hogy elsőmancsból tájékozódjatok arról, hogy mivel kellene etetned az ebedet! A rövid válasz: töpörtyű. Na, jóóóó, tudom én, hogy a töpi az csak zsír, és nem ez a legfontosabb kalóriabevitel, de ha meg azt nézzük, még mindig jobb a töpi mint […] Tovább

Először a lábát láttam meg. Fehér tornacipőben volt. Milyen hüjjje kétlábú megy sáros, kutyakakás gyepmesteri telepre fehér cipőben? Már ebből is kiderült, hogy szűz még a szerencsétlen, mármint állatvédelmi dolgokban. És most lát ilyet először. Én először a cipőjét láttam meg. Óvatosan ment végig a rácsok előtt, alig mert itt-ott lelassítani. Kóbor haverjaim a fémnek […] Tovább

Nem könnyű az életem. Persze, tudom, nagyszerűnek és zseninek lenni mindig nagy felelősség, ráadásul az őrült, deményista rajongók is elvárják, hogy terjesszem eszméimet, de kinek van erre ideje, hö? Gazdi egy roncs. Tökre alkalmatlan mindenre, apró cafatokra szedtem már a lakását, hogy tényleg ne legyen semmi, ami nálam fontosabb lehetne neki. Mégsincs rám energiája. Séta […] Tovább

“Nem vagyok jól. És nem a lázról és köhögésről beszélek. Egyszerűen valami nyomaszt, valami ül a vállamon, a bal vállamon, és nyugtalan vagyok. Lassan egy éve, hogy mindkét kezem feltettem, és kiszálltam az állatvédelemből. Nem, ez a poszt sem a miértekről fog szólni, hanem arról, hogy hiányzik. Napok óta van egy furcsa üresség a szívem […] Tovább