Gazdinak lenni olyan, mintha önként vállalnád, hogy a kisebbséghez tartozol. Ráadásul ezt még nem is tudod elrejteni, meg a hálóban csinálni, hanem felvonulsz a négylábú társaddal az utcán, és világgá kiáltod: Gazdi vagyok. Mondjuk, azt is tegyétek hozzá, hogy deményista, nekem is legyen valami hasznom belőletek…hö?
Sokat szoktam morogni azon, hogy a nemkutyások milyen okosak, ha arról van szó, hogy véleményt alkossanak a gazdikról. A vélemény olyan mint a kaka. Mindenkinek van, de senki sem kíváncsi rá. Vagyis én olykor kíváncsi lennénk, de Gazdi nem engedi. A kakára, nem a véleményre.
Most összeszedtem nektek 10 olyan megjegyzést, amivel tuti azonnal felpattintod egy gazdi agyát.
“Én is szeretnék kutyát, de túl sokat kell velük foglalkozni, meg sokba kerülnek.”
TEHÁT nem szeretnél kutyát. Tamagocsit akarsz, amivel lehet csajozni, de ki is tudod kapcsolni, ha épp nincs rá időd. Hja, állattal élni felelősség, kicsit komolyabb, mint kaktuszt tartani (bár Gazdi azokat is mind kigyilkolja, mert annyira felelőtlen), és sokkal de sokkal többe kerül, mint elmenni kétévente a zállatkertbe. A fura nekem az, hogy azok, akik ezt mondják, simán csinálnak kétlábú utódokat akkor is, ha nincs milliónyi töpirevalójuk a bankban…
“Nem kövér/sovány ez a kutya?“
Nem b*szdmeg, tökre testtudatos vagyok, és szeretem magam olyannak, amilyennek a zatyaúrtöpi megálmodott. Nem méricskélem magam reggelente, hogy mennyi száraz kiflit szedhetek össze a parkban, és nem sírdogálok a vacsorám felett bűntudatból. Amúgyis honnan tudod te, pont annak a kutyának, akiről beszélsz, mennyi az ideális testtömeg indexe? A tiéd mennyi? Bezzeg azt nem kérdezed meg, hogy Gazdi mit evett ma, pedig ő aztán dagadt. Ha pedig sovány, hát nyilván nem azért, mert nem kap enni az a szerencsétlen eb…biztos beteg vagy valami. Milyen tapintatlanság mindenbe beleugatni, hö?
“A macskákat jobban szeretem: függetlenebbek/könnyebb őket gondozni/kevesebbet esznek.“
Te hüjjje vagy, vagy még sosem láttad Ivánt. Részben többet zabál mint én (ráadásul az alutasakos tök drága), másrészt meg teljesen lehetetlen gondozni, mert egy karomvágás is csak erősítéssel megy, le akarja tépni az arcod és fújtat mint egy gőzkazán.
Tök jó, ha szereted a macskákat, de mekkora szöszömség összehasonlítani minket? Ráadásul, a könnyebb gondozni sokszor azt jelenti, hogy kevesebb időt töltesz a cicáddal, mint kellene. Csak szólok.
“Mihez kezdesz a kutyával, ha megszületik a gyerek?”
Mivan??? Felkérem keresztapának. Mihez kezdenék??? Kinyitom a lakásajtót és kiabálok, hogy fuss, Csöpi, fuss? Vagy mi? Mikor hazaviszel egy állatot, felelősséget vállalsz. Van valami kisuralkodós történet, amit mindenki kívülről fúj, de tökre senki sem ért, vagy alig. Nem addig tart a kutya, amíg aranyos, vagy amíg nem lesz jobb dolgom. Aki szerint a kutya és a gyerek nem fér el együtt, az ne legyen gazdi. Mondanám, hogy a szaporodást is kétszer átgondolnám a helyében, de jönnének a trollok, hogy mekkora bunkó vagyok. Meg hát fel lehet nőni rémült kutyaundorral is, csak hát…milyen ember lesz az olyanból?
“Szeretem a kutyákat meg minden, de a pitbullok/német dogok/akármik azért nagyon veszélyesek!“
Szereted a kutyákat, de nem értesz hozzá. Akkor meg mit szólsz bele? Ráadásul, ami végképp sokkoló, rasszista vagy. Kutyarasszista. Most mi lenne, ha azt mondanám, tökre szeretem a kétlábúakat, de a barna hajúak olyan suttyók? Hö? Csak azért, mert egyszer egy barna hajú megrúgott, még nem fog az összes. Bár, nektek hiába is ugatok az elfogadásról. Magatokat sem tudjátok.
“Cuki kutya, de nem valami okos!”
Anyád. Mért te talán fajtád legjava vagy? Ahogy a kétlábúak, úgy mi is különbözünk, vannak köztünk zsenik, mint én, persze elvétve, évezredenként egy, ha. Meg vannak a futottak még-ek, de ők is ugyanolyan jogú állampolgárai a deményista diktatúrának. Mint te. Bár ezt még átgondolom.
“Én is veszek az unokámnak egy kiskutyát karácsonyra!”
Nna, remek. Ez a felelős állattartásra nevelés, életet adni ajándékba. Persze, ajándék ebnek ne nézd a sorsát, mi? Az ilyen kiskutyák kerülnek a menhelyekre, mikor megnőnek, mert amíg kölyök, milyen cuki, aztán a gyereknek inkább már az új Playstation jön be, mint Buksi sétáltatása. Ne ajándékozzunk élő állatot! Vagy akkor lehet olyat, hogy én egy nagypapát kérek karácsonyra? Csak mert olyanunk már nincs.
“Komolyan beengeded a lakásba?”
Nem, dehogy. Kikötöm a lépcsőházba, mikor hazaérünk a sétából. Ott linóleum van, amit könnyű takarítani, és a betörők nem csak a lakásomat kerülik el, de az egész szintet…
“Neked van kutyád, te biztos tudod, mit kell vele csinálni, mikor kiütéses/hány/fosik/nem eszik/stb.”
Igen, tudom. VIDD ORVOSHOZ! Ha ugyanezt a gyereked csinálná, akkor is a játszótéren kérnél orvosi segítséget?
“Nálunk is most születnek kiskutyák, ha valakit ismersz, aki szeretne, szólj!”
SZAPORÍTS, igen! Okostóni. Épp erre van a világnak szüksége, még kutyakölykökre, még gazdikeresőkre. Ráadásul, miből gondoljátok, hogy azért, mert valakinek kutyája van, csak olyanokat ismer, akik kutyát akarnak? A kutyások kutyásokat ismernek. Akiknek már van kutyájuk. Ha van egy pasid, akkor sem viszel haza még egyet, aki facér…vagyis de. Ez lehet, rossz példa volt. Könyörgöm, újra és ezerszer még, ha kell: ne-szaporíts-kutyakölyköket! Ha mindenáron babázni akarsz, szülj te magad!
Nálatok milyen megjegyzés veri ki a biztosítékot?
Kedves Demény Vezér!
Az én gazdimnál akkor borult el a bornyú, amikor egy ‘felelős’ gazdi a kutyájától több méterre telefonált, mit sem törődve az eb által hagyott ‘sms’-sel. A gazdim által felajánlott zacsit azzal utasította el, hogy nem kell felszedni, mert úgyis lebomlik. Persze, Anyukám, a Te agyad, az már lebomlott 🙁
Vagy amikor azt kérdezik, hogy harap a kutya? Igen! Különben hogy enne?
De olyan is volt már, hogy egy öltöny-nyakkendőben lévő fiatalember letérdelt mellém az aszfaltra kb. félórát simogatni 😀 😀
Hódoló alattvalód: Pötyi, és most már Sziszi is, a kis sz@ros, akit idehoztak a nyakamra, és ittmaradt
Hát köszönöm ezt a posztot nagyon jót nevettem!
Nekünk is van vizslánk és a másik rossz csont foxink.
Igazi gézengúzok de imádjuk őket és hatalmas szeretet van bennük felénk és bennünk is feléjük!
Demény a kérdésedre hoigy mi idegesít fel az ha bántanak egy kutyát rosszabb esetbe megcsonkítanak.
Legyen szép napotok
Kedves Demény!:D
Nekem ugyan nincs kutyám, de míg falun éltem, volt és ugyan kertes házban, mégis sétáltattam 🙂
Mostanság cicánk van, egy igazi úrihölgy 😀 néha, ha a hölgy is úgy kívánja, leviszem sétálni 😀
Mi is kapunk érdekes megjegyzéseket, pl: “Ez a cica él?” “Nem szalad el?” De, hámmal együtt és futok utána 😀 “Nem rossz, hogy egyedül van panelba?” De, két szundikálás között eszik kicsit, este ha kedve van, odajön hozzánk, biztos nagyon szenved 😀 a kutyasétáltatók általaban kedvesek, bár van, aki ránkförmed, hogy “hogy képzeled, hogy sétáltatod a dögöd az ÉN parkombam?! Azonnal vidd innen, vagy ráeresztem a kutyát!” Szóval van néhány goromba Gazdi is 🙂
Sziasztok!
Nekem azt szokták a fejemhez vágni, hogy kínzom a kutyát. A kínzás abból áll, hogy minden nap elviszem futni a Duna-partra, én is futok vele, nem bicajjal, autóval hajszolom. Minden havernál megállhat, fürödhet a folyóban. Van láthatósági és bolha elleni nyakörve… Szerintem egy vizslának a mennyország!
A.
Bar ez regi, majd egy eves blog bejegyzes, de azert irok.:)
A hulek idegesitenek fel. Cicakat mentek, utcan elo cicakat etetek. Ami iszonyatosan idegesit, ha megallnak a fejem felett es megszamoljak hany dobozos kajat bontok fel es hitetlenkedve megkerdezik mennyit koltok a cicakra. Kinek mi koze hozza? Nem kertem kolcson, a penzemet meg arra koltom amire akarom!
Masik, amikor megkerdezik hany macskam van. Mivel ez altalban gunyosan szokott elhangzani, nem valaszolok.
Amikor azt mondjak, hogy en jobban gondoskodok az utcan elo cicakrol, mint sok anya a gyerekerol. Es fejuket csovaljak. Hat ez nem az en hibam!
Amikor azt modjak, hogy az en hibam, hogy a cicak itt vannak. Na ja. A cicak 9 ezer eve itt vannak en meg csak 10. 😀 De az en hibam.
Amikor a kutyaval setaltam es belesikitottak a fulembe, hogy “jaj, pit bull, megharap” A kutya hokkenten nezett, nekem harapni volt kedvem.
Amikor sikitottak, hogy “oroszlan” mert a bull mastiffal setaltam. 😀
Amikor egy magat kutya kikepzonek hivo azt mondta, hogy nem elhet egyutt egy pit bull es macskak. Hat kerem az enyem evekig egyutt elt 10 cicaval, csak neki esett bantodasa, amikor nem ertette, hogy “eleg” a cicak megpofoztak. A cicakon sosem volt egy karmolas – harapas, sem.
Es meg sok – sok ilyen es hasonlo tortenet. 🙂
Par szoval? A hulek es butak idegesitenek fel!
Szeretnék egy ellenpéldát elmesélni: Zalaszentgróton voltunk ebédelni a két kutyával (fiu/Bobtail, lány/vizsla). Mindkettö tudta, hogy nincs esélyük kajára, igy lefeküdtek az asztal alá/mellé. Jött egy anyuka fagyizni a kislányával, olyan 4-5 éves lehetett a gyerek, ugrált, zajongott mint minden kisgyerek. A mama meglátta kutyákat és rászólt a gyerekre: Halkabban, a kutyusok alszanak. Szóval ilyen is van 🙂
Vannak csirkefejek akik okosnak érzik magukat…épp nagyban sétálunk Zeusommal, aki vérbeli Deményista, mikor jön velünk szembe egy idős néni…már messziről láttam hogy megrettent az akkor 6 hónapos kutyustól, így megfogtam a nyakkörvét, Zeuska szépen Leült a lábamra és várt….a néni hisztérikus kiabálásban tört ki hogy őt megharapja..azt találtam neki mondani hogy én fogom megharapbi ha nem megy már tovább
Ezek közül, ami engem nagyon idegesít, a mi lesz a kutyával ha jön a baba… Nálunk heteken belül megszületik a baba egy 2 éves amerikai staffordshire terrier mellé. 🙂 Erre csak annyit szoktam mondani, hogy nyilván menhelyre viszem, mert ha jön a második gyerek, akkor az elsőt bevágom a zaciba, nehogy már nekem kelljen szenvedni két gyerekkel és egy kutyával. Viszont komolyra fordítva a szót: sajnos egyetlen helyen sem találtam – lehet, nem jól kerestem – hogy milyen hivatalos procedúra tartozik ahhoz, hogy egy olyan lakásba hozom haza a babát, ahol már él egy kutya is. Annyit hallottam, hogy június óta a védőnőnek 4 oldalas külön jelentést kell kitölteni ha macska vagy kutya is van olyan lakásban, ahol újszülött. Viszont senki nem tájékoztatott, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a lakásnak ahhoz, hogy minden gond nélkül együtt tarthassuk a kutyát a babával, mert így félek, hogy a védőnő / gyerekorvos felfogására és jóindulatára leszünk bízva. Szóval sajnos ez egy nagyon nehéz kérdés.
Egyébként annak ellenére, h nem vizslám van, imádom a blogodat Demény! Sok-sok virtuális töpit küldök.
Kedves Demény,
Nemrég fedeztem fel a blogod, és nagyon tetszik. Én és a párom 1 hónapja lettünk közösen “kutyások”, előtte is azok voltunk, de külföldre költöztünk és úgy gondoltuk nem fosztanánk meg magunkat a kutyás örömöktől.
Nos nehogy azt gondoljátok csak Magyarországon hasonló a helyzet, mi egy kb 170 nm2-es földszinti lakásban élünk ketten (vagyis már 3-an), egy hatalmas erkéllyel, külön pisilős/kakilós erkéllyel a kis hölgynek (mivel sajnos délelőtt 3-4 órát egyedül kell hagynunk a mi kis Szulinkat). Lakásban tartjuk, minden nap takarítunk, mivel még nincs 4 hónapos így 1 órás sétát tartunk esténként (a meleg elviselhetetlen reggeltől késő estig (41-43 fok). Bér a séta során minden elvonja még a figyelmét arról, hogy elvégezze a dolgát 😀 A kutyusunk egy Kangal, ami köztudottan elég nagyra fog nőni mire elérni az 1 éves kort. Amivel itt szembesülünk, az a ‘lakásban nem jó tartani a kutyát, agresszív lesz’ – így van, agresszív lesz attól, hogy folyton a közelünkben lehet és bármikor játszhat velünk és a tömérdek játékával. -.-” A másik, mivel még most jönnek a fogacskái, mindent és mindenkit rágcsálna, erre a reakció, hogy a lábukkal próbálják ‘távoltartani’ a kutyát, akkor dühbe szoktam gurulni, és inkább finoman arrébb parancsolom – megjegyzés nélkül, mivel úgy sem értenék. Hál’Istennek szereti az embereket, inkább fordítva akadnak problémáink néha, de még nagyon kicsi és játékos, próbálunk minél több figyelmet szentelni a nevelésre és a szocializációra, már van egy husky kan barátunk és egy csivava szuka barátnőnk, bár a lányok néha nem kedvelik egymást (szerintem csak féltékenyek egymásra :D)
Az emberi butaság határtalan, és nem szabad a rosszindulatú/tudatlan megjegyzésekkel foglalkozni. Mindenki foglalkozzon a saját dolgával (én sem szólok bele, hogy neveli valaki a gyerekét). Remélem hamarosan új bejegyzést olvashatunk!
Üdvözlettel:
Marietta
Én attól akadok ki, hogy sok ember azt hiszi, hogy mindent amit lát, véleményeznie kell. Egy yorkink és egy törpe snaci keverékünk van, és gyakran visszük őket bringával úgy, hogy elöl ülnek a kosárban, bekötve. Minden második bringás HANGOSAN ordítja a társának, hogy “Jé, kutyák, de jó, de aranyosak!” Persze, tudom, örülnöm kellene, tulajdoképpen kedvesek, de amikor egy öttagú család vagy egy tíz fős csapat minden tagja üvölt és ujjal mutogat ránk, nehogy valaki a környéken lemaradjon a kutyákról, az azért ciki tud lenni.
Kedves Demény!
Én még csak 3 hete vagyok Gazdi, és Bodza lassan 3 hónapos, de már találkoztam hasonló idegesítő véleményekkel, megjegyzésekkel…De a legdurvábbat ma reggel kaptuk…séta közben egy öreg azt kérdezte azért sétáltatom Bodzát ennyit (naponta háromszor…), mert baj van a szívemmel…majdnem szembe röhögtem, nehezen tudtam türtőztetni magamat…Hihetetlen, hogy miket ki nem találnak egyesek, inkább hallgatnának…
Üdv.Ünige és Bodza
Az én mostani kedvencem:
Kutyával sose találsz senkit és a mi van ha párod majd ki akarja tenni a kutyát mit csinálsz vele (már a kutyával nyilván, bár ebben az esetben nem ő lenne akivel csinálnék bármit)
Ez nagyon jó volt megint! Köszönjük szépen! Nekem is az a kedvencem,hogy panelba vizslát? Aha,és mindjárt kettőt is tartok,meg magamat is abban tartom.Nem értem,akinek nem futja kertes házra az tényleg minek is él? Meg szeretem a kiskutyás olyan gazdikat akik esélyt se adnak annak a kis állatnak,hogy megszagoljon egy másik kutyát.Rángatják cibálják,mennek át a bokros részen inkább, csak nehogy az orruk összeérjen, ja és közben mondja a kutyának hogy ne félj nem bántanak. A kutyája láthatóan nem fél,Ő az akinek nagy trauma a mindennapos sétáltatás. Olyan kutyaiskola kéne,ahová a gazdák járnak kutya nélkül,mert hiszen a kutya mindent tud már!
Kedves Demény
A Gazda már nem emlékszik a legszebb sztorira.
Éppen kisvasúton utaztunk (póráz, szájkosár, hogy a kétlábúak ne harapjanak), Zorró mellettem fekszik az ülések között. A kiránduló gyerekek csapatosan simogatnak vakargatnak bennünket. Egyszer pár üléssel arrébb egy hölgy el kezd kiabálni, sikítozni: ‘Azonnal csináljanak valamit azokkal a vadállatokkal’. Hát bennem az ütő megállt, vadállatok vannak a vonaton a gyerekeket meg fölengedték, de szájkosárban hogyan védjem meg őket…
Aztán jött a kalauz, hogy menjünk ki a peronra, mert nem kívánatos a jelenlétünk (pedig még jegyünk is volt). A peronon kitűnő szagok voltak, és képzeld szaladó fák… Ránk is csak párszor léptek, a Gazda le is vette a szájkosarat, gondolom neki kellet, hogy ne harapja meg azokat, akik rajtunk járkálnak.
Remélem a vadállatok nem ették meg a gyerekeket Láttál valamit a híradóban?
Rajongód:
Csibész
Legaranyosabb/legdühítóbb történet:
Volt egy dobink, akkor kb. 1 éves volt. Lementem vele sétálni és átmentünk egy játszótéren. Pórázon volt, szájkosár nélkül. Odament hozzá egy kisember, volt vagy 2 éves, nem ért fel a kutya fejéig és elkezdte simizni. Kutyu leült és hagyta magát. A gyerek húzta a fülét, megpróbált rámászni – a kutyu lefeküdt, hátha úgy könnyebb, megnézte a száját, kihúzta a nyelvét. A szemét már elkapta, azt már mégse nyomja ki.
Odajött a gyerek anyja, hogy gyere már kisfiam, haza kell mennünk, az agár majd holnap is itt lesz!
Mondom neki, hogy ez nem agár, ez dobermann.
Erre sikítozva felkapta a gyereket, hogy oda ne menj, mert megharap! Ez egy vadállat!
Erre mondtam neki, hogy ja, igaza van, a nyelvét azért hagyta kicibálni a szájából, mert meg akarta mutatni, hogy azzal fogja lenyelni.
Bejegyzésedről eszembe jutott egy történet, melynek tanúja voltam:
A járdán fiatal anyuka babakocsit tol, benne egy alvó aprósággal. Két másik különböző korú kicsi a babakocsit fogva kétoldalt közrefogják anyut. És még jön velük két középtermetű vadászkutya fazonú keverék kutya, nagyon fegyelmezetten, egymás mellett, de póráz nélkül. Ez logisztikailag lehetetlen is lett volna, de a kutyák képzettsége láthatóan feleslegessé tette a póráz használatát. Na, így jönnek szépen együtt, igazán fényképre való téma volt.
De minden idillnek vége szakad egyszer, velük szemben jön két termetes kisebbségi asszonyság, egy gyermekkel, aki jóval idősebbnek tűnt az előzőeknél. Alig érnek hallótávolba, az asszonyságok elkezdenek kiáltozni anyuka felé, “fogja meg a kutyákat, mer’ megharapják a gyereket!”. Mint mondtam, ez lehetetlen volt, de nem is volt rá szükség, így az asszonyságok felől a nemzetiségi kultúra diktálta következő fokozat indult: “Fogd meg büdös kurva, mer” agyonbaszlak!”. Továbbra sincs válasz anyuka felől, mivel azonban közben egymás mellé értek, anyuka elgyötört hangon csak annyit mondott nekik: “Nézzék meg, az én gyerekeimet is naponta többször megharapják.” Aztán továbbhaladtak. A cigányasszonyok még kiabáltak utána egy darabig, de bántani nem merték. Ott ment vele rezzenéstelenül a két kutya.
Szeva’ Hombre,
Hát a zén Gazdimat is felhúzták már egy párszor. Néhány gyönygyszemet megosztok veled Testvérem:
“Harap a kutya?” – Igen. Most is azért sétálunk az utcán, hogy levadásszam magamnak a vacsoráravalót. Nooooormááááális??
“Látod Buksi, ez a másik kutyus milyen okos?” (természetesen rólam van szó) – Szegény Buksi, hát mit vétett? A zén Gazdim még iskolába is járt, hogy felfogja az én nemes és fennkölt gondolkodásmódom mikéntjét, és megtanult középfokon kutyául. Csak azért, hogy segítsen nekem beilleszkedni, meg nevelődni. Ez a zostoba kétlábú nem tudja, hogy minden kutya okos? Buksi is!
“Szájkosár?” – Ezzel aligforgalmú mellékutcákon jól felbosszantják Gazdit. Ha rossz kedve van, akkor visszaszól, hogy az most nincs, de E3 szintű érvényes engedelmességi vizsga az van. És ha még tovább baszlatják, akkor leveszi rólam a pórázt is. Én meg szabadon követek, mert megbeszéltük, hogy ilyenkor azt kell.
“Jaaaj, apa, gyorsan mentsd a gyerekeket, jön a pitbull, megöli mindet! Jáááááj, jááááj!!!” – Ezt soha nem értem. Nem vagyok pitbull. Van bennem egy vonóval valami harci-marci, amitől elég macsónak nézek ki, de a másik felem csau-csau. Meg egyébként is. Tök nyugodtan mennénk itten, ez meg elkezd visítozni, meg előadni a hős anyát, pedig még csak rá sem néztem. Bár most, hogy ilyen igézően visítozik, egész érdekes. De Gazdi szerint nem, úgyhogy továbbmegyünk. Gazdi fuldoklik a dühtől, főleg mikor másnap a sarki boltos azzal fogadja, hogy ‘hallom a kutyája megharapta a gyereket’. Ebből olyan legendát költöttek, hogy Gazdi már egy ügyvédi felszólítást is kapott -mellékelve hozzá egy 30ezer forintról szóló számlát-, hogy fizesse be az xy kiskutya megharapása miatti állatorvosi kezelési költséget. Persze nem fizette be, ennyire még Gazdi se hüjje. Erre 3 hónap múlva már azzal vádoltak a környékbeli kétlábúak, hogy két kistestű testvéremet is megöltem és szétszaggattam. Tesó, becsszó, igaz, hogy néha odanyúlnék egy-két neveletlen flexipórázos nagyszájúnak, de nem teszem. Gazdi megtiltotta. De ölni? Én? Ez azér’ fáj.
Haver, most már megyek, mer’ sürgős héderelnivalóm van. Jut eszembe, jó a vállad, gyúrsz vazze’?
Na, csá’: Bertalan
Rendszeresen utazok BÉKAvéval, betartok minden szabályt, nagyon fegyelmezett roti vagyok! A zemberek nagyon kedvesek, sokan szeretnek. Felszállunk a kétlábummal a buszra, mire felkiállt egy nő: SZÁJKOSÁR? ( ami volt rajtam,hö) Erre a gazdim megkérdezte, hogy kettőt? A zemberek nevettek!
Nekünk is van ám pár érdekes sztorink…. Volt hogy pisilt a kutyus, és a szakértő nyugdíjasunk az ablakból bámészkodva üvöltött, hogy SZEDJÜK FEL A KAKIKAT mert az biztos a miénk. Szóltam neki, hogy egy palota pincsi nem pisil több litert, és nem is kakil több kilót… A 4 hónapja ott heverő galambtetem nem zavarta..
I’yenkor én azt mondom, hogy nincs nálam szívószál elnézést kérek :)))
Hogy ne volna!
A legidegesítőbb ez volt.
sétálok az utcán,kutyám elkezd ugatni egy kerítésen túloldali kutyát. Ott sétál egy nő,és azt mondja:
” Üsd meg” . (Csak mondom soha életemben még nem láttam,nem tudom,hogy mi köze hozzá,arról nem beszélve,hogy a tanácsa az,hogy bántalmazzam(!!!!) a kutyámat. ) Ezt igazán nem tudom megérteni!
Sziasztok,
kedvencem??? Állatkínzó, vizslát panelba. Csókolom, nem panel hanem tégla és igen az ágyban alszik velem, jobb lenne egy kennelbe a ház mellett vagy az erdőben?
Egyébként ez megint szenzációs volt 🙂
Puszi nektek
Ircsi
Legkedvesebb beszólás, 4 hónapos kölyöknek, aki először volt az utcán pórázzal és igen csak sietett volna előre (vagyis húzott) valaki beszólt, jaj de buta a kiskutya. 2 nap múlva találkoztunk, hasonló volt a szitu, na látom nem sokat fejlődött a kiskutya, még mindig buta. Igen, még az, viszont neki még van hova fejlődni (nem úgy mint Neked, te nagyokos) Másik kedves ember, kutya kb 3 cseppet pisilt jelölés okából,erre az utca másik oldaláról torka szakadtából ordít, egy kétlábú: idehordják “szaratni” a kutyájukat, de annyi eszük már nincs, hogy össze is szedjék. Én szépen átmegyek udvariasan köszönök, megmutatom neki 2 db fekete tasakot, én nem veszem magamra, mert van nálam zacsi és ha véletlenül lakott területre kakil a kutya össze szoktam szedni, de a pisit sajnos nem tudom. Legyen kedves annak beszólni akit tetten ér. Tegnapi eset, jön szembe velünk a hölgy kutyát leültetem, megfogom mert valahogy látszott rajta, hogy fél. Odaér mondja nem szeretném, ha megkóstolna, azt én sem szeretném, de esély sincs rá mert csirkehúst eszik. (Emberhússal még nem kínáltuk) Egy biztos tapasztalatot szereztem mióta kutyával is járok az utcán, valóban nagy az Isten állatkertje és nem csak négylábú lehet a lakója.
“Nem fog megharapni?”
Kedves Demény,
Engem azzal húznak fel nagyon, mikor PÓRÁZON van mellettem a két kutya, erre rám kiabál (üvölt hat méterről) hogy FOGJA MEG A KUTYÁKAT. Nem tudom azt várná-e, hogy majd az ölembe veszem? Meg mikor a liftből nem tudunk kiszállni a földszinten, mert ott állnak teljes rettenetbe dermedve (kutyák szintén pórázon), és nézzük egymást, én nyilván kiszállnék, ők nyilván be, na most a teleportot még gyakorolni kellene. Ilyenkor szoktam mondani hogy “kimennék a velociraptorokkal, ha lehetne.” jelezvén hogy bizony vérmes ragadozókat vezetek, mindenki mentse az életét! De sajnos amit írtál, az áll.
Bár vannak jó tapasztalatok is, először félős anyuka végül belátta hogy a kutyák maximum megszaglásszák a kisfiút, utána meg lehet őket simizni, ami nagyon jó tapasztalat a gyereknek.
Szép napot!
Dóri
Figyu Demény! Először is: a Gazdi nem kövér!
Sajnos én is sokszor érzem azt, hogy Isten állatkertjének a kerítésével már megint bajok vannak, és sokan kiszabadultak. Séta köznem direkt megfogom a kutyát, és hátra is lépek, hogy nyugodtan átmehessen a kereszteződésen az a kétlábú, akit már többször megugatott. Erre a vele sétáló “hozzáértő”: ugye nem engedi el a kutyát. Persze, azért léptem hátra és fogom, hogy messzebbről engedhessem be a kereszteződésbe, hadd üsse el egy autó! Agyrém!
A redőnyös közölte, hogy pfúj, gusztustalan a patkány, még sosem látott ilyet ketrecbe a kutyái kinyírják… aztán azzal tetézte, hogy betiltaná a kutyatartást a lakásban. Ekkor megmondtam neki, hogy haza lehet menni, majd más megcsinálja a munkát.
kedvencem a “lakásban lakik? hát, jobb dolga lenne a kertben.”-megjegyzés rosszalló fejcsóválással, szégyelljem magam, amiért itt kínzom ezt a nagy állatot napi többórányi sétával, közös tévézésekkel, együtt lélegzéssel. közben a vizslám is minden követ megmozgat, hogy demonstrálja, neki az én fejem tetején lenni a legjobb. de mit tudok én, nyilván jobb egy kutyának kidobva lenni a kertben, ahol a napi etetések során találkoznánk csak, cserébe van fű. 🙂
Nemrég nekem is voltak olyan élményeim,hogy féltek a kutyánktól..pff >< még csak nem is vicsorgott rá vagy valami. meg mikor anyu áll ki a kocsival,nekem kellett megfogjam mert képes elszaladni..persze visszajön,csak menne a kutyákhoz,plusz ha kocsi jönne az nem szerencsés.de nem is ez a lényeg. jött közbe egy néni,ő meg ilyet szól nekem hogy fogjam meg vagy vigyem be. nem baj hogy ott fogtam amúgy is?meg ha olyan vérengző lenne hogy rátámad az emberre,akkor valószínű nem a kapun kívül fogom meg hogy kitépje magát a kezemből amint meglát egy embert..na mind1,vannak rossz,sőt szörnyű felfogású emberek 😀
és IMÁDOM a blogodat Demény 😀 rengeteget nevetek a jól megfogalmazott írásokon 😀
Közel sem kapok annyit Peti labi miatt, mint a patkányom miatt, akit néha bkv-ztatni kell a dokihoz. Pfúj mi ez, meg a gusztustalantól kezdve… pedig hordozóban kuksol. Azt a sok erőszakos idiótát, aki mindenáron bele akar nézni, meg szörnyülködnek.
Kedvencem az “ekkora kutya (labrador) lakásban???”
áááááááááá, mikor fogják már föl, hogy ha lemozgatod, akkor csak alszik otthon?
Nekem a kedvencem egy nagy rendezvényen volt:
Kutya tette a dolgát jött láb mellet, ha rossz arcok közeledtek jelezte. Valaki simogatni akarta, tartotta a fejét, a szájkosarat jobban viselte mint mi (baromságnak tartom, de tömegben hasznos, mert nagyobb ívben kerülnek a zemberek).
Egyszer csak jött egy hölgy, hogy megsimogatja (Nem kérdezte, kijelentette!) a kutyát. A kutya borzol, morog, hátrál, próbálok közéjük állni, szólni, hogy nem kéne, de “csak megsimogatom, nem bántom” felkiáltással nyomul. A kutyának volt a legtöbb esze, morogva borzolva tűrte, majd tovább mentünk…
(A mai napig nem tudom, hogyan lehetett volna a hölgyet leállítani személyi sérülés nélkül)
A póráz-szájkosár-vadat űz hármassal engem a világból lehet kikergetni
Egy kutya és 4!!!! cica egyik gazdijaként abszolút egyetértek a fentiekkel!
Sok hülye kérdést hallottunk már mi is a “minek ivartalanítanitól” a “minek rohantok mindennel állatorvos”-ig. Az elsőre a válasz az, hogy megkíméljük magunkat több alomnyi kiscica “elhelyezéséről” (4/3 lány cica :)), a másikra pedig hogy lehet hogy túlreagálunk egy-két dolgot, de legalább így tizensokéveig velünk lesznek.
A gyerekkérdést már mi is megkaptuk: mi lesz a négy macskával, ha gyereketek lesz? Na, mi? Befekszenek a gyerek mellé a kiságyba 😀
És bizton állíthatom, NEM, a macskákkal sem könnyebb!!
Ha társként és nem kiegészítőként kezeled őket…
Hát engem azzal lehetett kikergetni a világból, mikor a babakocsi -benne egyetlen utódom- mellett sétáló két kutyám miatt kaptam megjegyzéseket. Mert hogy egy gyerek, de két kutya, és hogy képzelem, hogy ilyen kisgyerek mellett kutya, ráadásul rögtön kettő???
De szerencsére elmúlt.
NA, Nem azért, mert az emberek jobb fejek lettek, hanem mert azóta eltelt húsz év, és ritkán sétálunk együtt a fiammal és a kutyákkal (mert gyerekből maradt az egy, de kutyából már három van)
Egyébként meg ne hidd kedves Demény, hogy a kétlábúak csak a kutyás dolgokba pofáznak bele tudatlanul, ugyanígy belepofáznak a gyerekkel kapcsolatos dolgokba, attól kezdve, hogy miért van/nincs olyan melegen öltöztetve azon át, hogy szerinte miért sír és hogy kéne elhallgattatni, addig, hogy mikor lesz kistestvére és miért nincs még.
A fentiekből kitalálható, hogy a legnagyobb nyomásnak a gyerekkel ÉS kutyával sétálók vannak kitéve.
Még egy… 🙂
Beagle kutyámmal sétálva RENDSZERESEN megszólítanak kedvesen mosolygó szagértők, akik megosztják velem abbéli véleményüket, hogy a beagle kutyák ostobák és kezelhetetlenek 🙂
a dolog érdekessége, hogy kérdésemre rendszerint megtudom, még sosem volt beagle-je a kedves szagértőnek, csak a szomszéd Józsibácsi kertjének a végébe kizárva van egy, és Józsibácsi foooolyton panaszkodik róla!
maradunk őszinte alattvalóid:
Dumbó+Viki
Kedves Demény,
Nálunk (úgyszintén vizslánk van) az veri ki a biztosítékot, mikor mondják, hogy nagy mozgás igényű……., nah ekkor durran el az agyam és felvilágosítom az okoskodót, hogy a te kutyádnak (ha van) is az lenne, csak 4 fal – kerítés – közé zárod, azzal a jeligevel, hogy “elég neki a kert” -.-
Üdv,
Fanni
Először is, megint sírva röhögtem, nagyon jó volt, Nálad a pont.
Hú, több minden is van, ami kiveri nálam a biztosítékot. Pl. a póráz, szájkosár téma. Este 10-kor, séta után megyünk haza a barátnőmmel és a 4 kutyával, mikor jön szembe egy pasi egy kiskutyával. Odamennek a kutyák, mire a pasi éktelenül el kezd ordítani, hogy fogjuk meg azonnal a kutyáinkat, hogy képzeljük, hogy póráz nélkül sétáltatjuk, mikor törvény van rá, hogy nem lehet. Lám, ő is pórázon viszi az övét, de ő még a szájkosár kötelező tételét is bevezetné. Ha még egyszer találkozunk, már közteressel fog jönni. (Jelzem, a 11 hetes beagle, majd megőrült, annyira szeretett volna játszani a mi kutyáinkkal. A szívem szakadt meg szegényért, hogy 1,5 m a mozgástere. 🙁
A másik a kedves lakók a házban, folyamatosan teszik a megjegyzéseket, szörnyűködnek, hogy 2 saját és 1 ideiglenes kutyával lakunk együtt. „Borzasztó ennyi kutya egy lakásban, mi lehet ott!” Hát persze, sohasem takarítok! Azt elfelejtik, hogy az előttünk lakónak legalább 6 macskája volt, amikor felújítottuk a lakást, betonig kellett lebontani mindent, mert a szőnyegpadló bűzlött a macskapisitől, a kád alatt halmokban állt a macskasz@r, és lapáttal szedtük össze a csótánytetemeket. Ja, az igaz, hogy ez ugye kívülről nem látszott!
Aztán vannak az okos anyukák, akik féltőn ölelik át a gyereküket, mikor pl. Picúr (ahogy a neve is mutatja, nem egy hatalmasság) elmegy mellettük, és még szólnak is, hogy „Ne menj oda, mert megharap!” Jogos, ma még nem ették meg a napi gyerekadagjukat!
Az volt a legjobb, amikor anyuka mutatja a kislányának a két kistestű kutyámat, hogy nézd csak, a nagyobbik az anyuka (ivaros kan), a kisebbik, pedig a kicsinye (nem is egy fajta a két kutya) 🙂
Persze, még sokáig lehetne sorolni a hasonló blődségeket, de én már nem is reagálok ezekre. Mondják csak! Ha valaki beszól, leginkább rászólok a kutyákra, hogy „Gyertek onnan, mert még elkaptok valamit!” Mondjuk, ezzel még inkább kiverem a biztosítékot! 😀
Drága Demény!
Ez biz jól össze van szedve, két szosszenetet adok hozzá, setáltatom a dalmatánkat annó, megjegyzés “Te is inkább gyereket szülnéj”… Kettò volt már ekkor…..Papa halála után panelből vidékre költöztünk , vendég jő, körbenéz, kérdez, melyik sarokba szokott xarni a kutya?…..a Gazdiság életforma, nagy felőség, kötöttség, költség , de mennyi,mennyi öröm, szeretet, az ember lelke megtelik boldogsággal amikor nézem a két játszó avagy békésen alvó vizslányt<3
Drága Demény sikerült valóban összeszedned azt a pár kérdést amivel a mi családunkat is ki tudják borítani idegileg 🙂 Mindegy cica kutya nyúl vagy bármilyen állatka gazdija vagy ezeket a csodás kérdéseket megkapod – amúgy igazad van abban is csak azért mert egy cicát nem kell sétálni vinni még igenis sok – sok törödést igényel
De ha igazán akarja valaki és vállalja hogy ezentúl nem ő a világ közepe hanem egy kis rosszcsont állatka is az élete része lesz akkor bizony megéri mert annyi önzetlen szeretetet soha senkitől nem fogsz kapni mint tőlük.
Ja és mindegyik okos csak más más személyiség mind mint ahogy mi emberek is de erre is csak akkor jöhet rá valaki ha veszi a fáradtságot hogy megismerje őket …
Kedves Demény Vezér,
ma valahogy a szokásostól is jobban eldurrant az agyad. De jó volt!
Az első pontodnak ehhez a kitételéhez, miszerint: “A fura nekem az, hogy azok, akik ezt mondják, simán csinálnak kétlábú utódokat akkor is, ha nincs milliónyi töpirevalójuk a bankban…” pénzpedagógusként és pénzterapeutaként csak annyit tudok mondani, Nálad a két pont!
Viszont hagyd már abba, hogy Gazdit mindig lekövérezed! Nem is kövér! Csak azért mondod, mert nem láttál még engem… 😀
Diktátornak járó hódolattal:
🙂 Csilla 🙂