Gazdi szerint a nélkülem töltött kilenc nap igazi szabadság volt, nyugodtan tudott élni, anélkül, hogy nekem óbégatna, meg morogna a kakás szám miatt. Én is jobban mulattam nélküle, mert PótGazdi egy angyal, aki nem kiabál hisztérika módon minden szöszömségért.

A konfliktusunk a mai este csúcsosodott ki, mikor szokásos sétára indultunk a Városligetbe. Szeretem ezt a helyet, mert mindig iszik fröccsöt, amitől lehiggad, és nyugodtan tudok bóklászni a bokrok alatt. Ma nem így volt, nyilván amiatt, hogy sört vett. Szerintem tutira ez nem is Gazdi, hanem valami ufó, aki belemászott a testébe…bár milyen idegen lény akarna pont az ő testébe??? Nyilván nem intelligens életforma…

Iszonyú ez a meleg, tökre klimaxol mindenki körülöttem, vagy legalábbis fő a zagyuk, és még elviselhetetlenebbek a kétlábúak, ha agyatlanok.

Voltunk Kertbemben, aminek amúgy nem is kellene leírnom a nevét, részben mert így is mindig tömegnyomor van, másrészt mert még soha egyetlen balkán burgert sem kaptam marketing-hozzájárulásként. Max nyilván előadta a szegényszerencsétlent, hogy még több kaját tudjon kicsikarni magának, és be is jött. Komolyan, ha csak egy kis zoknin múlik, az én lábam is be lehetne kötni. Műmájer.

A Városligetben sok a kaka. Ami tökre remek. Gazdi nem érti, hogy milyen megfontolásból csinálnak a kétlábúak nyilvános helyen a bokorba. Szerintem ez is a környezettudatosság egyik formája, a biogazdálkodás része, hogy tápláljuk a földet és a földről zabáló ebeket.

Gazdi persze idegrángást kapott, mikor kijöttem a bokorból, és rám öntötte a sörét is. Azt mondja, mérgében. Hogy tanuljak belőle. Sörből? Azt hittem, borban van a zigazság…

Nyilván tökre nem segített semmit az újabb kirohanása és szánalmas hisztizése, úgyhogy ismét mentem kakakutatásra. Sikerrel. Erre teljesen elborult az agya és belenyomogatta a fejemet a vízbe, meg belenyúlt a számba is. Milyen gusztustalan már???

Max persze a kötött lábával tapicskol a pocsolyában, hiába minden szép szó, meg nemszép szó. A turisták meg imádták. Én is imádom a turistát, szeletelve. Állítólag a két dolognak nincs egymáshoz köze. Remélem.

Aztán arra lettem figyelmes, hogy egy bácsi mellett kenyér van a földön, Gazdi szerint piknik, szerintem vacsora. Azt a hisztit! Ha tényleg elvitték a zufók Gazdit, hát hozzák vissza, mert ennyi feszültséget nem viselek el. A bácsi cuki volt, azt mondta, direkt nekem készítette oda. Alap.

Aztán botoztunk kicsit, hogy feldobjam a hangulatot, mert mindenről nekem kell gondoskodnom. Persze, Max azt is ellopta, és neki most mindent szabad…Iszonyú kimerítő az életem. Most komolyan.

UfóGazdi azt mondja, egyszer agyoncsap. Engem legalább lehet, őt maximum agyhelyen üthetném…Mentsetek meg!