Néha elbizonytalanodom abban, hogy ennek a küzdelemnek, amit súlyos ebsemmittevésem feláldozásával folytatok, van értelme. Mégis hány csirkefej főtt meg azóta a levesben? Hány kidobott kutyának lett jobb élete?
Néha kapok egy rajongói ömlengést, hogy miattam lett valaki gazdi. Máskor azt látom, a Gonoszok teljesen ellepték a világot. Hányszor leírtam már, hogy menthetetlen a kétlábú faj? Hányszor panaszkodtam, siránkoztam, veszekedtem. Hiába? Hát, ti tényleg csak ennyire vagytok képesek?
@Chikán Erika
Kerítésen keresztül megmérgeztek díjnyertes kutyákat egy budai házban. Ötöt. Három szörnyű kínok közt halt meg. Arra kért a nép, írjak erről. Mit írhatnék? Sokan azzal vádolnának, a csirkfejek főleg, hogy nem is lennék hiteles, hiszen én is összezabálok mindent a parkban. Na, ja. Nem az a fő probléma, hogy mi eszünk. Hanem, hogy ti mérgeztek. A gyilkolás a kétlábúak perverz hobbija, én még csak tökre véletlenül öltem meg néha egy-egy gyíkot. Vékonyabb volt a bőre, mint hittem. Én hibám???
Zsákba tettek öt kiskutyát, és agyonverték őket. Az egyiknek kiesett a szeme. Láttam fotón. Sírjak? Üvöltsek? Pisáljam oldalba az egész kétlábú fajt? Mikor azt mondom, ivartalaníts, fröcsögnek a zagyatlanok, hogy csonkíííítás. Aztán zsákba teszik, és földhöz csapkodják a felesleges kutyababákat.
El vagyok keseredve. Pedig az tökre nem deményista. Az elkeseredés, mert mi mindig előre tekintünk, és bizakodunk, és segítünk. Meg töpit eszünk, alap. Gazdi szerint nem tudom én egyedül megváltani a világot. Állítólag valaki már amúgy is megtette előttem régen. Hát, ideje lenne új özönvíznek, ahol mi, zállatok építünk bárkát, és belőletek, kétlábúak, épp csak egy-egy párt viszünk magunkkal…vagy egyet sem. Úgyis kiirtanátok magatokat.
El vagyok keseredve. Tényleg csak ennyire vagytok képesek?
Ne légy szomorú, Demény! Vannak jó emberek is, akik nagyon szeretik az állatokat is megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy segítsenek. 🙂
Demény minden küzdelem nehéz és még a legerősebb Diktátor is elfárad… Tudom most úgy érzed kevés akit megmentettél, mert minden napra jut egy új borzalom. Nem akarlak kiábrándítani de régen is voltak sajnos ilyen kegyetlen dolgok, kérdezd meg Gazdit, ő mint fejtágító kisiparos tuti jártas a kétlábúak történelmében. Csak most a különböző hírek az internet tv, stb. segítségével sokkal hamarabb és töményebben jutnak el hozzánk. Azok is amik messze tőlünk történnek. Ezzel nem akarom bagatellizálni, mert sajnos ahelyett hogy párhuzamosan fejlődne a felelősségtudatunk a tudományban történő fejlődésünkkel, ez valahol megrekedt, és tán lejjebb süllyedt. 🙁 A civilizált ember, bizonyos dolgokban rosszabb min az ősember. De feladni nem szabad, mert a tenger is cseppekből áll, jaaaajjj ez annyira közhely:( de igaz is, nézd meg az erejét, ha jön a cunami….
Iszonyatosak ezek a történetek! Ezek nem emberek, de még az állatnál is rettenetesebbek, mert az állat csak élelemért öl!!! Igazán jó lenne ha végre egy bíró valódi börtönre itélne egy ilyen elkövetőt!!! Fáni akit örökbe fogadott gazdianyú
Drága Demény !
Hát ez a helyzet, sajna. A bibi valószínűleg mégiscsak ott kezdődik, hogy gyerekkorban mit látunk magunk körül, megtanuljuk-e becsülni a körülöttünk lévő világot. Kaptunk-e annyi szeretet, hogy képesek legyünk mi is érezni, szeretni, félteni…Na most ha ebből indulunk ki, akkor gondolj csak bele, hogy a kis (és nagy) Deményistáknak a Te szösszeneteiden keresztül mennyi példát mutató szeretet jön át és ezzel nagyon sokan megtanulják mi is az a bizonyos felelős szeretet . Úgyhogy ne keseregj, még sok a dolgod (sajna)! “Arccal a vasút felé, mi veled vagyunk”…és nagyon szeretünk Téged…is.
Szomorú történet… 🙁 Nagyon sajnálom a kis kuytikat.
Erről sajnos egy régi, gyermekkori esemény jutott eszembe. Volt egy tacsim. Egy fekete, barna lábakkal. Az első és egyetlen kutya az életemben, aki mindig mellettem volt. Imádtuk egymást. Anyu viszont gyűlölt engem… Mikor Bobi lekölykezett, 5 kiskutyát szült. Az osztálytársaimmal megbeszéltem, melyiket ki veszi magához, ha már nem szopnak. Piff, Paff, Puff, Dirr, Durr volt a nevük. Mikor már nagyobbak voltak, de még nem kerültek el a gazdáikhoz, anyu fizetett az egyik embernek az utcában, hogy üsse agyon őket. A férfi zsákba tette és baltával agyonverte őket. Én sajnos ezt utólag tudtam meg, mert annyira titokban csinálták a mocskos kis üzletüket. Utána nem sokkal anyu el is hagyott minket, mert mindig “útban voltunk neki, nem tudta élni az életét”. Én ezt a mai napig nem tudtam feldolgozni. Azóta sem volt kutyám, mert nem volt rá lehetőségem. De már nagyon várom, hogy elköltözzek az albérletemből, mert itt a szerződés tiltja, hogy állatot tartsak.
Nagyon hiányzik a kis tacsim, sajnos ő is nem sokkal felment az örök vadászmezőre, de minden nap gondolok rá, és hiszem, hogy érzi. Olyan hű kis kutya volt, hogy mikor anyu megvert és kint ültem a sánc parton, odajött, és lenyalogatta a könnyeim. Amikor beszéltem hozzá, tuti értette, mert mindig úgy figyelt rám, mint aki mondani akar valamit.
Fel nem fogom, hogy ezek a gyilkosok hogy tehetnek ilyet. Hogy vehetik el valaki életét tudatosan. Hogy nincs hozzá egy minimális érzelmi intelligenciájuk, hogy nem ölünk meg senkit, hanem megoldást keresünk a helyzetére.
Mondjuk nálunk anyu bosszúból tehette, mert nem ez volt az első húzása arra, hogy fájdalmat okozzon.
Ne is beszéljünk az állatkísérletekkel gyártott termékekekről. Mindenkinek érdes lenne végig gondolni, hogy amit megvesz, az hogy készül. De nem kell ennyire mennyiszire menni – sajnos sokszor hallok nagy kutyabarátokat, kutyásokat, akiknek a vidéki szülei, nagyszüle, rokonai ivaros kutyái szabadon garázdálkodnak, a “végeredmény” pedig egy zsákban, kútban stb. végzi. és ez ezek szerint az emberek szerint teljesen normális, hiszen vidéken így csinálják…!!!! Fontos lenne, hogy ne csak a a felkapott eseten szörnyülködjünk, de a közvetlen környezetünkben se gondoljuk, hogy csak azért, mert a nagypapa csinálja, ez rendben van… Természetesen szívből sajnálom azokat az állatok és a gazdáikat, akikkel ezek a borzalmak történtek, erre nincsenek szavak…
Igazad van Demény! Alapvető változás csak akkor lehet, ha végre valamelyik bátor bíró végrehajtható szigorú börtönre ítél egy ilyen csirkefejet! Reméljük mi, akik Tőletek halljuk a zigét nem hiába ugatunk, vonítunk egyformán, eredményt érünk el, és mind kevesebb lesz az ilyen csirkefej. Addig pedig nagyon vigyázz Magadra és ne egyél fel semmi olyant, amit nem Gazdi ad Neked. Hidd el kérlek, nem éri meg egy esetleges “talált” falat az utána legjobb esetben következő fújjgyógysezert, és szurit.
Minden szavad igaz, én is nagyon sajnálom ….. de azért Te nem legyél nagyon szomorú!
GAZDI <3 DEMÉNY GAZDI <3 DEMÉNY GAZDI <3 DEMÉNY GAZDI <3 DEMÉNY GAZDI <3 DEMÉNY
Ez nagyon elkeserítő és szánalmas!
Nagyon szeretnék már végre valakit a csirkefejek közzül rács mögött látni, bár szívem szerint ők sem érdemelnének mást, csak egy zsákot…….Pfffff vérlázító! 🙁
Igazad van Demeny, a sajat kolykeikkel is megteszik.
Sajnos az emberek nagy része a nyomotokba sem érhet nektek állatoknak – de tisztelet a kivételnek mert sok rendes ember is van aki amit csak tud megtesz az állatokért és a többi emberért is mint amilyen a te gazdid is.
Ma a kolléganőm mesélte hogy egy 1,5 éves kutyát azért akart elaltatni a gazdája mert nem tetszett az új bartánőjének. Ezek a dolgok tényleg szomorúak, jó lenne ha végre megértené minden ember hogy az állat nem egy tárgy amit kénye kedve szerint elpusztíthat vagy kidobhat ha megun. Sokat, nagyon sokat kell még tanulni az emberiségnek.
Nem találok szavakat 🙁
Ilyenkor szégyellem a fajomat.Alap.És igen kellene az a bárka.De ne add fel a zigehírdetését, fejlődik a világ, talán vele fejlödnek a csirkefejek is.
nagyon szomorú ez Demény !!! igaz….de gondolj azokra a kevés kétlábúakra, akik örökbe fogadnak, ….vannak azért kivételek…(amik ugye erősítik a szabályt)…..Mi is örökbe fogadott kutyusok vagyunk….Frida és Curik….