“Szőrcsomókat öklenedezem ettől a nyáladztástól, amit a Hüjjjefejű miatt műveltek. Szellemi elmaradottságotokkal már-már segélyre is jogosultak lehetnétek. Méltatlan egy fejlettnek gúnyolt fajtól ez a fajta rajongás. Főleg, mikor én is itt vagyok.

Kétlábú AlutasakosBontó Szolgám szerint a macskáknak rossz a marketingjük. Nevetséges. Nincs szükségünk semmiféle népszerűsítésre. Mi már akkor itt voltunk, és uralkodtunk a kétlábúak felett, mikor ezek még őslényeket kergettek az erdőben. Évezredek óta nézzük szolgaságba szorult szánalmas mivoltukat. Borzadunk. Mi, macskák sokkal menőbbek vagyunk ezeknél az idióta, félművelt agyatlanoknál.

Miért???

1. A macska is mindig tudja, mikor érsz haza. De nem vergődünk a saját nyálunkban az örömtől csak azért, mert méltóztattál végre belépni az ajtón. Nyilván ideje volt. Már azért is lenézünk, hogy egyáltalán más dolgod lehet, mint minket imádni.

2. Bennünk van méltóság. Nem állunk szóba akárkivel. Attól, hogy valaki a barátod, még nekünk nem kell szeretni. Kellő távolságból (esetenként ágy alól) vizsgáljuk, hogy méltó-e arra, hogy ráhullajtsuk nemes szőrszálainkat a nadrágjára. Általában nem azok.

3. Kiváló propagandisták vagyunk, és épp azoknak az ölébe szoktunk belehuppanni, nemes 8 kilónkkal, aki allergiás ránk. Állítólag. Mert nincs olyan, hogy valaki allergiás a macskára. Inkább csak túl satnya a szervezete, hogy befogadja azt a nagyszerűséget, amit egy macska jelent.

4. Nem vagyunk megalkuvóak. Nem fogadunk szót. Nekünk aztán magyarázhatod, hogy “üüüül”, meg “maraaaad”. Azt csinálunk, amit akarunk, ott, ahol akarjuk, akkor, amikor akarjuk. Ez javarészt hajnali hármokor van a fejed tetején.

5. Nem eszünk meg akármit. Legalábbis nem szívesen. Ismerek olyan nevetséges lényeket, akikért egyesek úúúgy odavannak, közben meg nyilvánosan eszik a szart. Nem átvitt értelemben, hanem konkrétan. Hát, kifordul a számból az alutasakos is. Pedig azt szeretem. A szószosat. Valójában a szószt szeretem, de megeszem a sallangot is, különben Kétlábú Szolgám a pórnépnek adja, márpedig kár beléjük. Disznók elé a gyöngy.

6. Minket szórakoztatni kell. Nem értem, mit lehet játszani egy élettelen gumival, vagy egy vattával tömött medvével. Az én játékom mozogjon és meneküljön nagyságom elől. Vagy legyen jó a csomagolása. Zörögjön.

7. Velünk nem kell sétálni menned. Ki az az agyatlan, aki össze akarja sározni a pihe rózsaszín tappancsait. Bármi is van a külvilágban, jöjjön ide, ha akar valamit.

8. Mi macskák, nem igénylünk társaságot, általában a tiéteket sem.  Lehettek antiszociálisak, nyugodtan tölthetitek az egész hetet a kanapén fetrengve. Vacsorára jussatok el a tálkánkig. Vagy kénytelenek leszünk titeket felzabálni. Márpedig, ahogy az 5-ös pontban írtam, nem eszünk meg akármit.

9. Nem vagyunk zajosak. A leghangosabb macska is kifinomultabb zeneileg, és harmonikusabb frekvencián szól, mint mondjuk a Hüjjjefejű. Hallottátok már? És mégis rajongtok? Gáz.

10. És végül. Nincs szükségünk marketingfogásra, fotózásra, meg bugyuta, irodalmilag értéktelen könyvre. Nekem akkor is külditek az alutasakost, ha sosem láttok. Isten vagyok. Egyszerűen áldoztok. És elhiszitek létezésem.”

 

– Iván Fjodorovics Karamazov –