1.0Demény, a kötsöghttps://demenyakotsog.cafeblog.husamethshttps://demenyakotsog.cafeblog.hu/author/sameths/"Két nap múlva vége az évnek. Nem szeretem az ünnepeket, a kényszerű mulatozás nem az én világom. Én a csendben számotvető típus vagyok, aki kicsit elszomorodik, kicsit üres lesz szilveszterkor. Persze, olyan nap, mint a többi, és mégsem az. Nem teszek fogadalmakat, elég öreg vagyok már ahhoz, hogy tudjam, minek? Nagyon jól ismerem magam, sajnos, hajlamos vagyok épp ugyanazokat a hibákat elkövetni, amiket százszor megszenvedtem már. Mondhatnám, hogy kos vagyok, és mindig ugyanannak a falnak rohanok, ugyanazzal a lendülettel, ugyanazzal a hittel, és ugyanannyira fáj. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/08/export_web-3072.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2220" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/08/export_web-3072-400x600.jpg" alt="export_web-3072" width="400" height="600" /></a> Eltelik még egy év, és általában fogom a fejem, hogy most is ott tartok, ahol mindig. Ugyanaz a kör újra és újra és újra. 2014 lehetne éltem egyik legszebb éve is. Nagyon sok álmom vált valóra. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/unnamed-21.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2525" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/unnamed-21-600x600.jpg" alt="unnamed (21)" width="600" height="600" /></a> Az egész azzal kezdődött, hogy visszamentem tanítani. Nevetséges manapság örülni annak, hogy az ember tanár, én mégis minden reggel hálásan utazom másfél órát Budára, hogy a srácok közt legyek, akik amúgy kikészítenek idegileg, néha egyszerűen megbántanak, de legtöbbször megnevettetnek, megölelnek, akiket szeretek. Kemény időszak volt ennyi év kihagyás után újra tanítani, de nem ijedek meg a kihívásoktól. Osztályfőnök lettem. Osztályfőnök. Ízlelgessétek a szót, két kutyát is alig bírok rendben tartani, erre most 17 kamasz is az "enyém lett". Nagyon büszke vagyok rájuk, szuperédesek. Ráadásul a Lauder régi álmom volt, és sosem hittem, hogy valaha megvalósulhat. Ezt is Deménynek köszönhetem. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/07/unnamed.jpg"><img class="alignnone size-full wp-image-2150" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/07/unnamed.jpg" alt="unnamed" width="346" height="513" /></a> 2014-ben Max legyűrt egy rákot. Talán nem a legsúlyosabb, legborzalmasabb változatát ennek a hárombetűs szónak, de akinek az életébe bárhogy is beférkőzött már ez a betegség, tudja, hogy mit érezhettem. Nem számoltam a gyógyszereket, a kötszereket, a dokilátogatást, az injekciókat. A napokat számoltam, hogy meggyógyul-e már. Maxot kemény kőből faragták. Most volt nyolc éves, és nehezen fogom fel, hogy nem az a csibész kölyök már, aki egy lavórban aludt, mikor hazavittem. Lavórban, amiből azóta iszik. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/03/export-9965.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-1679" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/03/export-9965-404x600.jpg" alt="export-9965" width="404" height="600" /></a> És igen, 2014-ben megjelent egy könyv, amin rajta van a nevem. Elképesztő érzés, nem is tudom megfogalmazni, mondhatnám, hogy boldogság, de nem csak az. Az, hogy sikerlistás lett, sőt, 2014 hetedik legnépszerűbb könyve a miénk, döbbenet. Nem hiszem, hogy ettől már író lettem, vagy hogy ez alapjaiban változtatja meg majd az életemet. De nagyon hálás vagyok, hogy ez megtörtént velem. Azt hiszem, az anyukám büszke lett rám, és ez nagyon sokat jelent nekem. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/02/export-8868-31.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-1646" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/02/export-8868-31-404x600.jpg" alt="export-8868-3" width="404" height="600" /></a> 2014-ben annyi szeretetet kaptam, amit talán az elmúlt 33 évben sem. Hirtelen én lettem a szomszédlány két kutyával. Mintha ezer éve ismernétek. Az utcán megállítanak, a dedikálásokról autónyi ajándékkal térek haza, és mindenki kedves velem, és mindenkinek van egy jó szava, egy köszönömje, egy mosolya. Bár eltehetném ezt nehéz napokra, mikor minden fáj. Bár elővehetném ezt akkor, hogy tudjam, miért kell reggelente felkelnem. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/08/export_web-4042.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2227" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/08/export_web-4042-400x600.jpg" alt="export_web-4042" width="400" height="600" /></a> Ebben az évben új barátaim lettek, nem csak ismerősök, hanem valódi barátok, nem lehetek ezért elég hálás. Nem vagyok túl jó barát, antiszociális vagyok, és eltűnök néha szó nélkül napokra, hetekre. Azok, akik igazán szeretnek, tudják, hogy ez vagyok én. Nincs sok barátom, aki van, azért hálás vagyok. Remélem, kitartanak. Nagyon sok pálinkát kaptam, ami az imdzsem része, de valójában legalább ennyire szeretném a kókusztejet is. Mondjuk, az nem balzsamozza be az idegeimet, mikor Demény a bokor alján zabál. A töpörtyűből kis hentesüzletet is nyithatnék, a mukihegyeket pedig gyerekeknek adományoztuk. <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/MG_0368_web.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2568" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/MG_0368_web-600x337.jpg" alt="_MG_0368_web" width="600" height="337" /></a> A Futrinka Egyesületnek ebben az évben is sok töpirevalót gyűjtöttünk, a ti nagylelkűségeteknek és a Libri Kiadónak hála. Találtam egy kutyát, aki azóta boldog gazdis eb. És közben minden nap Demény kusza fogsorára és Max mukis pofájára ébredtem. Kell ennél több? <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/ighifdfd.jpg"><img class="alignnone size-full wp-image-2585" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/ighifdfd.jpg" alt="ighifdfd" width="450" height="600" /></a> Kaptam pofonokat, amik fájtak,  kaptam csókot, mosolygósat, édeset, kaptam sok köszönömöt, és voltam én a világ legrosszabb gazdája, felelőtlen és magamutogató. 2014 holnapután véget ér. Lehetne ez életem legszebb éve. Lehetne a kezdet, ami végre hazavezet. Hiszen, minden megvan, amiről álmodtam. Nagyjából minden. Örök elégedtelen vagyok. Hogy mit hoz a jövő nem tudom. Új könyvet? Új barátokat? Új érzéseket? Új pofonokat? <a href="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/MG_0366_web.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2567" src="https://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/MG_0366_web-600x400.jpg" alt="_MG_0366_web" width="600" height="400" /></a>   Azt tudom, ha csak ugyanazokat hozza el, amiket idén kaptam, boldog leszek. Mert 2014-ben is csak ugyanannak a falnak rohantam, mint annyi éve már, ugyanazzal a hittel, ugyanazzal a reménnyel, és végre megrepedt..."   <p style="text-align: right">- Judit -</p>    richhttps://demenyakotsog.cafeblog.hu/files/2014/12/unnamed-21-150x150.jpg150150