“Én befogadnám, csak messze vagyok!”, “jajj, azonnal vinném, de van már három másik kutyám…”, “a rohadék gazdájával is ezt tenném!”, “borzalmas, ami ebben az országban van.”, “fajtamentés nem segít?”,  “segítsen már valaki!”, “jajj, jajj…”, “aki lefotózta, miért nem fogta meg?”, “keresni kell a kutyát, akik ott laknak, menjenek és fogják meg”, “felháborító, hogy nincs olyan menhely, aki segít!”, “ti nevezitek magatokat állatvédőknek?”, “miért nem válaszoltok az üzenetekre?”, “hülyére vagyunk véve, csak kell a lájk meg a pénz, azért osztották meg a kutyát.”.

Ma láttam ezeket a posztokat, egy segítségkérés alatt. Egy borzalmas állapotban lévő pulit keresnek, megfogni nem tudták. Még.

Már nem szívesen olvasom el a kommenteket, mert csak ilyenek vannak. A sajnálkozók, akik sírdogálnak, hogy szegény, majd továbbgörgetnek, és részükről a téma le van zárva. Az indulatosak, akik mindenféle embertelenséget kívánnak a gazdának függetlenül attól, hogy halvány lila fogalmuk sincs arról, mi a kutya története, él-e még az a szerencsétlen ember. A magyarázkodók, akik persze, már rég befogadták volna, ha nem lenne másik kutyájuk, macskájuk, gyerekük, állásuk, akármijük. A cinikusok, aki már mindenre azt hiszik, átverés, és csak lájkot gyűjtenek vele. A pocskondiázók, akik szerint egy állatvédő feladata, hogy 0-24-ben rendelkezésre álljon, egész nap járja az utcákat, orvoshoz rohanjon, ideigleneshez vigyen ebeket, és közben persze folyamatosan válaszoljon az ő általában semmit sem segítő kommentjeikre. Különben elmondják őket mindennek, úgy, hogy soha nem próbálták még ki, mit jelent állatot menteni.

Ezek persze semmit sem segítenek. A legtöbbször, akik igazán akarnak tenni valamit, nem kommentelgetnek, hanem e-mailt írnak vagy legalább egy üzenetet. Nincs az az állatvédő, aki a “hozzám jöhet” félmondatra ugrana, és vinné is az éppen befogott állatot. Legalábbis valamirevaló állatvédő nem tesz ilyet.

Helyette ezt csinálja:

Válaszol a segítségkérésre, posztot ír, telefonál, ideiglenes befogadót keres, megpróbálja a sok felesleges e-mail között megtalálni az igazán fontosat, hátha valaki komolyan jelentkezik, nem csak okoskodik, telefonál, egyeztet a társaival, állatorvossal, nézi a kommenteket, ideges lesz, e-mailt olvas, válaszol, telefonál, embereket szervez, akik keresik a kutyát, akiknek van ideje, kocsija, akikre lehet számítani, kimegy, keres, nem talál, aggódik, fáradt, nem adja fel, telefonál, fagyoskodik, ahelyett, hogy otthon lenne egy fotelban, és okoskodna, kutyát kerget, posztol, meglátja a kutyát, hason csúszik, befogja szegény, fotót készít, posztol, vérzik, semmi baj, kocsiba teszi, lehúzza az ablakot, telefonál, vezet, állatorvoshoz megy, aggódik, reménykedik, kétségbeesik, miből fogják kifizetni, posztol, pénzt kér, telefonál, nézi a kommenteket, ideges lesz, kutyát nyugtat, simogat, aggódik, telefonál, fuvart keres, ideigleneshez megy, tápot visz, gyógyszert kivált, telefonál, egyeztet, hazamegy, kommentet olvas, sír, keveset alszik, telefonál, kocsit takarít, munkába megy, dolgozik, telefonál, e-mailt ír, dolgozik, dolgozik, ideiglenest nyugtat, fotót kap, posztol, orvossal beszél, leleteket egyeztet, aggódik, e-mailekre válaszol, telefonál, segítségkérést kap, fáradt, posztot ír, telefonál, ideiglenes befogadót keres…

Az nem segítség, hogy fröcsögsz, az nem segítség, hogy kételkedsz, az nem segítség, hogy sopánkodsz. Ha nem vagy ott, hogy legyen két kezed, időd, autód, benzined, akaratod, energiád, hogy tegyél te is valamit azért a szerencsétlen állatért, legalább ne bántsd azokat, akik tesznek. Mert nem csak a facebookon zajlik az élet, egy igazi állatvédő ezerszer több dolgot csinál egyszerre, mint sem elképzelni tudod. Munka mellett. Család mellett. Saját élet mellett. Csak úgy, hobbiból. Mosolyért. Jó szóért. Farokcsóválásért. Mert az állam nem segít. Mert az emberek közt sok a csirkefej. Mert azzal senkinek nem lesz könnyebb, hogy a fotelban okoskodsz. Talán csak neked.

Mozdulj meg, tegyél valamit, ami jobbá teszi a világot, vagy fogd be, és hagyd, hogy mások dolgozzanak.”

– Judit –