Azt ne gondoljátok, hogy olyan könnyű egy selejtes kétlábú gazdát idomítani. Szinte nem telik el nap, hogy ne harcoljak vele a falkavezérségért, annyira agyatlan, hogy folyamatosan próbálkozik, holott már rég be kellett volna látnia, nincs semmi esélye ellenem. Tanuljatok, ebtársaim, a napi véres küzdelmemből, íme bölcsességem 3 fontos lépésben összefoglalva kezdők számára, akik mancsukba akarják venni a hatalmat. […] Tovább

“Öreg vagyok én már ezekhez! Folyton csak rohannak, és senki nincs, aki legalább egy kicsit tekintettel lenne hajlott koromra, és rájuk szólna. Kénytelen vagyok én féken tartani őket, és beszólni mindenért. Ha szaladnak, ha játszanak, ha labdáznak, ha ugrándoznak, az engem rettenetesen fáraszt és kiborít. Ezért egész közelről vagyok kénytelen a fülükbe óbégatni, hátha megértik […] Tovább

Ha az utcán kóborolsz, aztán meg a gyepin ülsz, megesik, hogy nem lesz belőled tündérbogyó. Kóborlás közben harcolni kell a kajáért, a biztonságért, a jó csajokért. Sőt, a rosszakért is. Erre leszel szocializálva. Aztán választasz magadnak egy gazdit, és ő balga módon azt várja, hogy az új környezetedben kedves legyél mindenkivel, aki szembejön. Hüjeség. Csak […] Tovább

“Azért írok, mert többeknek feltűnt már, hogy amúgy Demény nem is kötsög. Gondoltam tovább erősítem ezt a vonalat, hogy hamarosan a “cukkerbogyó” legyen az állandó eposzi jelző. Igenis érző szívű, érzékeny, és persze borzasztóan okos. Kötsögsége éppen ebből a rengetegsok szellemi kapacitásból fakad. Pontosan tudja, mit akar és mit nem, és véleményének hangot is ad. […] Tovább

Sokan rágtátok a fülemet, hogy írjak végre Gazdiról is. Őszintén szólva, nem szívesen. Tök átlagos, unalmas kétlábú, egy igazi kispolgár, egy proli. Én vagyok az egyetlen izgalom az életében. Hö. Szóval, inkább írjak magamról, ugye??? UGYE??? Najó, de csak egy kicsit. Gazdi már megette a kenyere javát, legalábbis,  ha kutyaévekben mérjük. Fajtatisztaságát tekintve is vannak […] Tovább