Én tökre elfogadó kutya vagyok, nem foglalkozom szőrszínnel, fajtával, nemmel, és bőszen vallom, hogy nem a méret a lényeg. Kiskutya, nagykutya, egyremegy. Most mégis egy olyan jelenségről kell beszélnem, ami elsősorban méret alapján diszkriminál. A kiskutyásokról. Kezdjük azzal, hogy Gazdi nem szereti a pórázt, gyenge a karja, nem elég izmos, és így hiába rángatom lelkesen […] Tovább

Tudom, hogy ezzel a bejegyzésemmel darázsfészekbe dugom a mancsom, de nem bírom tovább szó nélkül. ÉN nem vagyok Gazdi gyereke. Ez alapvető biológia. Azt állítja, nem ő hozott a világra, s mivel a legkisebb mértékben sem hasonlít az én hihetetlen szépségemhez, nem kértem dns vizsgálatot. Gazdinak egyébként sincsenek ilyen irányú, szülői tervei, de egy négylábú, […] Tovább

ÉN, A DEMÉNYISTA DIKTATÚRA vezére kinyilvánítom az alábbiakat: Büszke vagyok magamra. Büszke vagyok a kutya fajra. És a vizsla fajtára kifejezetten. (Faj-fajta nem összekeverendő a deményizmusban!) Elismerem a gazdik szükségességét, de nem gátolom az önként vagabond, kóbor létformát folytató állatok jogait.  Például süni. Hiszem, hogy minden gazdinak joga van a kutyás életre! Kivéve, ha egy […] Tovább

“Idiótákkal vagyok körülvéve. Ez méltatlan egy macskához, semmi emelkedettség, semmi magasröptű beszélgetés, semmi entellektüel társaság. Csak ezek. Most azt mondja a Nagypofájú, hogy írjak a blogjába. Ugyanmár. Annyira nem lehet csökött agyú, hogy azt gondolja, nem tűnik majd fel az olvasóknak, mennyivel kifinomultam, élvezetesebb és mélyenszántóbb az én mondanivalóm az övénél. Nyilván inkább az én […] Tovább

Gazdi örökbefogadásnál az egyik legfontosabb feladat, hogy idejében kijelöljük a territóriumunkat. Sajnos, ezek a kétlábúak nem túl okosak, napi szinten kell megküzdenünk velük a falkavezérségért. Ha következetesen betartjuk az előző posztomban vázolt alapelveket, jó úton járunk, hogy harmonikus kapcsolatban élhessünk gazdánkkal. Ha azonban gyenge kézzel bánunk velük, hajlamosak a fejünkre nőni. A falkavezéri pozícióban az […] Tovább