Ráakadtam Gazdi régi levelezésére, amiben ismerkedésünk története bontakozik ki. Nyilván hüjjjeség az egész, mert én nem ugatok bele, de a legendám része, így alap, hogy elolvassátok. “Szeretném megköszönni, hogy lehetőséget kaptam Bronx, a német dog beszerzésére :-D, a vizslafiú külön öröm volt. Remélem, minden oké lesz velük.” Judit, 2011. április 30. “Aggódom a Radírorrúért. Bár […] Tovább

“Ó, kisvizsla! De cukiii. Én is kiskutyát akarok, lehetőleg párhetest, fajtatisztát, szép, nagyfülűt, játékosat. Lányok előnyben, mert azok kedvesebbek. Kell egy kisvizsla, mert az igazi családtag lesz, és a gyerekek is imádni fogják. Olyat, aminek rózsaszín a bőre, és babaszaga van. Picike vizslát, egészségeset. És nem drágán, vagy még jobb, ha ingyen van. Mert beteg […] Tovább

“Ő már megtalálta a gazdit!” “Veletek kellene maradnia!” “Gazdi úgyis megtartja!” Nem tartja meg. Vackor ma új gazdához költözik. Lesz neki kistestű kutyahaverja és nagytestű macskafőnöke. Gazdái, akik mindent meg fognak neki adni, kezelik a szívférgességét, fizioterápiára hordják a lába miatt, és vállalják, hogy várhatóan egy műlábbal kell majd élnie, hogy a gerincét kímélje. Mindemellett […] Tovább

Belábatlankodott ide ez a Vackor gyerek, és Gazdinak elcsöppent a szíve, mint töpizsír nyári kánikulában. Nem hagyhatom. Összefoglalom pár pontban, miért jobb a vizsla, mint a tacskó. Vagy legalábbis, miért vagyok én sokkal jobb ennél a kis p*csnél, meg bárkinél. 1. Magasabb vagyok. Nem buksz fel bennem, mert a bokádnál nagyobb szellemi és testi színvonalon élek. […] Tovább

“Nem vagyok normális – ez az első gondolatom, miután megírom a levelet a Futrinka Egyesületnek, hogy teljesen elment az eszem. Ti mind azt mondjátok, mennyire jószívű, meg ilyenek, de nekem csak az kattog a fejemben, mint egy beakadt magnókazetta, hogy nem vagyok normális. Hogy az anyám meg fog ölni. Mikor az első fotóját megláttam, akkor […] Tovább