Demény, a kötsög

Demény ideiglenesként

“Amikor az első ideiglenesem, Gidion elment, órákon át sírtam. De tudtam, hogy a legjobb helyre került, illetve tudtam, hogy még nem vagyok alkalmas egy saját kutyára, maradnak hát az idegenlégiósok, akik ideig-óráig megörvendeztetnek(?). Gidion álomkutya volt. Kezdettől fogva, rendes, nyugodt, figyelt rám, bármit mondtam neki. Emiatt nem is törtem magam, hogy különösebben felül kerekedjek ezeken […] Tovább

Gazdi szerint...vol.2.

“Mindig a kutya választ. Ne is áltassuk magunkat azzal, hogy a mi döntésünk, kivel osztjuk meg az életünket. Max kiskorában került hozzám, de ő választott. Meglátott és félig lerágta a kezem. Demény felnőttként döntött mellettem. Egyszerűen bekúszott az agyamba, szívembe…nem volt esélyem se menekülni előle. Pedig megpróbáltam, esküszöm. Mondogattam magamnak mindig, mikor elindultam hozzá látogatóba, […] Tovább

Gazdi szerint...vol.1.

“Világ életemben macskásnak tartottam magam. Ez így, két kutyával bizonyára furcsán hangzik, de szerettem a macskák öntörvényűségét, függetlenségét és kiszámíthatatlanságát. Ezzel szemben mindig azt gondoltam, a kutya megalkuvó, alázatos és unalmas. Naja, amíg nem találkoztam Deménnyel. Alapjaiban változtatta meg az életemet. Igaz, mindent Maxnak köszönhetek. Mivel ő az életembe költözött, és -hogy Bächer Iván szavaival […] Tovább

Sanyi, Zen tanítómesterem

Mindenkinek van tanítómestere. Nektek én vagyok, szerencsések vagytok. Nekem Sanyi volt az. Egy igazi Zen-Buddhista vizsla. Ez a bejegyzésem egy kissé eltér majd a többitől. Bemutatom nektek Sanyit. Érezzétek magatokat megtisztelve. PótGazdi lehetett az a kitüntetett, aki kiszolgálhatta SanyiMesterem elvárásait. És hát, volt neki. Sanyi is a Futrinka Egyesület védence volt, gazdája (szigorúan kisbetűvel) leadta […] Tovább

Az első

Gazdit a Futrinka Egyesülettől fogadtam örökbe. Az első estéről ezt írta nekik. (Igen, az elején még engedtem, hogy kiteregesse a szennyest. Túl gyenge kézzel fogtam.) “Sziasztok! Ma megtörtént Radírorrú Demény átköltöztetése. Eléggé pánikoltam ám az egésztől, a kislakás, nagy fiú kutya – miatt… Max és Demény már találkoztak egyszer a Népligetben, de mivel ott egy […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!