Gazdi energiaszintje lassan megüti a döglött galambét. Szóval, nem nagyon bírok vele. Ha üvöltök, hogy gyerünkmár, az a baj, ha elsétálgatok egyedül, hogy megkíméljem, az a baj, ideggyenge, meg fáradt. Nem is értem még mindig, minek kell erőltetni ezt a munkakórságot, mikor ennyire lestrapálja a kétlábúak immunizéjét, és mégsem lakunk házban. Évvége van a ziskolában, […] Tovább

“Szőrcsomókat öklenedezem ettől a nyáladztástól, amit a Hüjjjefejű miatt műveltek. Szellemi elmaradottságotokkal már-már segélyre is jogosultak lehetnétek. Méltatlan egy fejlettnek gúnyolt fajtól ez a fajta rajongás. Főleg, mikor én is itt vagyok. Kétlábú AlutasakosBontó Szolgám szerint a macskáknak rossz a marketingjük. Nevetséges. Nincs szükségünk semmiféle népszerűsítésre. Mi már akkor itt voltunk, és uralkodtunk a kétlábúak […] Tovább

Szevasz, Pacsi Pajtás!   Nem is tudom, hol kezdjem? Egyfelől kellő tisztelettel adózom feléd és a nagyságodnak, de azért lenne némi elszámolni valóm veled. Ugyebár… Először is bemutatkoznék, bár én magasra emelet jobb hátsóval teszek az ilyen társadalmi konvenciókra. Szóval: Samuel. Neked lehetek Samy, megengedem, de mások előtt ne hívj így. Még is csak valamilyen […] Tovább

Kedves Demény! Billentyűzetet ragadtam, amikor megláttam a felhívásodat, hiszen most leleplezhetek egy titkot. Tudod, ez olyasmi, mint amikor Európában örvendtek a papírnak, Kínában meg már azt mondták, hogy “uncsi”. Az én Gazdim – aki szintén tanár, ne is mondd – szintén a menhelyről szerzett be minket 2008 őszén. Az a megható verziója, hogy először Hubát […] Tovább

Városi kutyának lenni nem dicsőség és nem is szégyen. Állapot.  Mikor csirkefejek fröcsögni kezdenek, hogy jajjszegényszerencsétlenvizsla, milyen élete lehet Budapesten, ami büdös, mindig elgondolkodom, miért is élnek itt ennyien, ha Mucsajröcsöge annyival jobb hely. Persze, imádok a Tiszánál lenni, faluskodni, meg széttúrni a töltést a pockok miatt, de ezt megtehetem a város határában is, ahová […] Tovább