Ma 25ezren lettetek őrült, deményista rajongók, a fészbuk oldalamon. Szerintem kevés, mert már rég uralnom kellene a világot, Gazdi szerint meg ez már atyaúrtöpi, és köszönjem meg.

Gondoltam, ennek örömére, hogy csillogtassam fantasztikus művészi érzékemet is, mancsolok nektek egy köldeményt.

Nem töpi ez, de jó nagyon,
Deményt imádni minden napon,
Mint üstökös az ebek közt, csak ragyog,
És rajta kívül sötétek a csillagok.

Nem töpi ez, de édes ez,
Egy bölcsessége hogyha megkeres,
Mint Osho-idézet villan a képernyőn,
Holott a fészbukon csak a hüjjeség jön.

Nem töpi ez, de érezem,
Hogy értelmet nyert az életem,
Képzeletem vizslát simogat,
S imádó kommenteket írogat.

Nem töpi ez, de jó nagyon,
A rajongás édes, nevess ki, hagyom.
Ha szöszömség, ha tévedés, legyen
Ez DEMÉNYIZMUS, tökre szerelem!

Nagyon köszönöm a sok szeretetet, a nemtúlsok töpörtyűt, amivel adóztok életművem előtt! Szaporodjatok!  Pacsi!