Némileg összevesztem Gazdival, mert béna. Én tökre normálisan sétáltam a parkban, meg zabáltam fel az eldobált kajamaradékokat, mikor egyszercsak hoppanált. Elveszett. Eltelt vagy negyedóra, mire előkerült. Mondjuk, én nem aggódtam nagyon, legalább nyugtom volt, és egyetlen molekulányi kenyérmorzsát sem hagytam a bokorban, de ő persze hisztériázott. Mikor megtaláltam füttyögött, meg kiabált…annyira félt egyedül. Tök béna, nem? Nem kellene óbégatnia, ha nem veszik el…és persze, még neki állt feljebb, és pümpög, meg pattog, szóval összevesztünk. Azt mondta, agyoncsap, meg visszaad a Futrinkának, és akkor aztán nézhetek. Hö? Nézne ő nagyokat, mikor tömött sorokban jönnének a rajongók, hogy őket válasszam, helyette.

Ebben a posztban megírom, milyen az ideális gazdi. Aki megfelel a kritériumoknak, jelentkezzen!

1. Ne legyünk sznobok! Az ideális gazdi nem feltétlenül pedigrees, simán lehet utcai mix is, szóval nem ezen múlik. Persze, ha fel tud mutatni legalább egy felmenőt, akkor már be tudjuk határolni, mire számíthatunk…mondjuk, nekem Nagyi nagyon csalóka, mert ő egy tündér, aki folyton etet, mindent megenged, és sohasem mérges. Gazdi biztos az apjára ütött.

2. Ne akadjunk fenn a külsőségeken! Attól, hogy valaki hosszúcombú, még nem biztos, hogy neked való gazdi. Mert nekem. Alap. Persze, némi szimpátia nem árt, mert ha már az elején rá se bírsz nézni szerencsétlenre, nehezen megy majd a kutyasuliban a szemkontaktus.

3. Ne legyen okosabb nálad! Persze, mindenki azt hiszi, hogy nála senki sem okosabb, de az nagy baj, ha nem tudsz túljárni az eszén! Némi önismeret nem árt, szóval ha te annyira hüjjje vagy, hogy egész nap boldogan kergeted a farkad, ne legyenek nagy elvárásaid, a buta gazdiknak is joguk van a boldogsághoz.

4. Ne feledd, gazdit egy életre választasz! Azt viszont te döntöd el, hogy az ő haláláig vagy a tiédig tart majd ez a kapcsolat. Ha rám hallgatsz, ami alap, akkor válassz csak öreget, ha van mellette pótfalka, aki életed végéig kiszolgálja majd az igényeidet. A fiataloknál viszont figyelj oda, hogy elég felelősségteljesek-e, mert azok hajlamosak romantikus gesztusból, meg hirtelen felindulásból gazdisodni, aztán az lesz a vége, hogy viheted őket vissza a gyepire.

5. Nézd meg jól a körülményeket! Sokan mondják, hogy kutya csak kertes házba való, azok idióták. Fagyoskodjon egy ólban az, aki galambp*cs. Mi vagyok én, disznó? A kutya családtag, olyan gazdit keress, aki családtagként szeret, nem haszonállatként. Na, persze, ne legyél szőrös gyerek, az megalázó! Ne hagyd, hogy teljesen idiótát csináljanak belőled! A gügyögőket, böngyörgetőket pisáld oldalba. A deményizmus lényege a hatalom! Te döntsd el, mire van szükséged! Mekkora kanapén érzed jól magad, milyen autóba vagy hajlandó beszállni, és ne add alább! Nem az a lényeg, mennyi töpörtyűt keres a gazdád, hanem hogy fontosabb-e a saját kényelme, mint a te boldogságod.

Én választhattam volna jobban ebben is. A kanapén kicsi, az ágy nyikorog, a kocsinkat azért hívjuk Jules-nek, mert autónak nevezni túlzás lenne. Nem mondhatnám, hogy dúskálunk a töpörtyűben, és a tengernél se jártam még.  Szánalmas az életem, mert nem voltam elég körültekintő! Te ne kövesd el ezt a hibát!

KERÜLD AZOKAT, akik:

ha hozzájuk érsz, rohannak kezet mosni

tüsszögnek a kutyaszőrtől

egész nap dolgoznak

vagy egész nap az ágyban heverésznek

szöges nyakörvet vesznek neked

van egy lánc és egy lábas a kertjükben…

örökbefogadásnál a fogaidat mustrálják, és örülnek, hogy szép kölykeid lesznek.

Hogy miről ismered fel a jó gazdit? Ha bizonytalan vagy, elég a szemébe nézned, ha szerelemmel néz rád vissza, ha akkor sem bánt, mikor nagyon mérges, ha hazavisz akkor is, ha kakaszagod van, ha ad a töpörtyűjéből, bár neki is alig van, akkor nagyon nem tévedhetsz.

Persze, néha ballábbal kel majd fel, és akkor hiába pacsizol, miközben a cipőjét veszi fel, csak üvöltözni fog, hogy hagyd békén. Mikor kiborítod a kukát, mert félsz, hogy kidobott valami nagyon fontosat, majd mérges lesz, és fenyegetőzik, hogy agyon csap, de aztán csak csendben összepakol, és végül úgyis összebújva nézitek a tévét. Néha elveszik majd, mikor nem figyel oda a parkban, és morog majd, hogy akár ne is menj vele haza, meg keress új gazdát, de aztán úgyis agyon csókolgatja majd az orrodat, hogy mennyire szeret, és nem is tudna nélküled élni. A gazdik nem tökéletesek, hogyan is lehetnének, hiszen nem kutyák, de épp ezért a bénaságért, ezekért a kedves hibákért lehet őket annyira szeretni.

Na, megyek, kibékülök az enyémmel is.